Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
74 Mitták Tünde búcsúk jegyzékét tartalmazza. A ferences harmadrendiek életmódját az új szabályzat oly módon rendezte, hogy a túlságosan szigorú vagy elavultnak tűnő rendelkezéseken enyhített, illetve - az ősi regula valódi lényegét megtartva - a megváltozott életkörülményekhez igazította.47 A szabályzatot a II. Vatikáni Zsinat szellemiségében átfogalmazták és VI. Pál pápa az 1978. június 24-én kelt, Seraphicus Patriarcha kezdetű körlevelével hagyta jóvá. A megújított regula (Regula rinnovata) számos változást eszközölt a korábbihoz képest. így például a szabályzat értelmében már nem helyi, hanem nemzetközi alapon, egyetlen rendként szerveződik a rend és helyi vezetői nem a ferences atyák, hanem világiak. A rend helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten működő testvéri közösségekből áll, a ferences rendtartományoktól független, a minisztert a rendtagok választják. A minisztert a tanács segíti a munkájában, akiket szintén a tagok közül választanak a fogadalmasok.48 A tagok számára az új szabályzat szerint az első rend lelki asszisztenciát nyújt, segíti őket a közösségépítésben, a tagok képzésében, szükség szerint a lelki vezetésben és szentségi szolgálatban. A világiak életében a hangsúly az áhítatgyakorlatokról a közösségi, apostoli életre helyeződött át. A regula több helyen is támaszkodik a zsinati tanításra és már a címében tükrözi a világiakról megváltozott egyházképet, hiszen a Szent Ferenc Harmadik Rendje helyett a Ferences Világi Rend terminológiát vezeti be. Az új szabályzat szerint a rend nem oszlik négy ágra - korábban ismert volt ugyanis a Kapucinus Hamadrend, Konventuális Harmadrend stb. -, azonban kapcsolatban kell lennie az első rendek (ma férfi rend) valamelyikével. Míg a Leó-féle szabályzat értelmezésében a harmadrend helyi egyesület volt, amely mindig valamely ferences ághoz tartozott, 1978-tól már egyre inkább az a felfogás uralkodott, hogy a Ferences Világi Rend több mint egyszerű confratemitas, valódi rend, hiszen saját szervezettel, illetve vezetővel bír, független az első rendektől és autonómiával rendelkezik.49 A regulát az új Egyházi Törvénykönyv néhány helyen pontosítja, így a kánoni törvények alapján, jogi értelemben a világiak nemzetközi nyilvános társulásai közé sorolódik.50 A régi regula a szerzetesrendtől való szorosabb függés miatt számos szerzetesi fogalommal operált. A tagokat terciáriusoktiák nevezte, a taggá válás feltétele a novíciátus és fogadalomtétel volt. Fogadalomtételkor a tagok rendi nevet vettek fel, habitust viseltek (a Leó-féle regula szerint már csak skapulárét és kordát) és egymást testvémek/nővémek nevezték. Ezzel szemben az 1978-as szabályzat 47 Lásd in GaSPARRI, P. — SERÉDI J. (ed.), Codicis Iuris Canonici Fontes, III. Roma 1921. 208-214. 48 Regula 22. pont: „A helyi testvéri közösséget hivatalosan kell megalapítani, amely az egész Rend alapsejtje lesz, és látható jele az Egyháznak, amely szeretetközösség. Legyen ez a tagok számára az egyházias érzület elmélyítésének és a ferences hivatás kibontakoztatásának kiváltságos helye, és a világban való apostolkodásuk éltetője.” in A Ferences Világi Rend Regulája, Általános Konstitúciói, Országos Statútumai és Szertartáskönyve, Budapest 2002. 21-22; vö. LINO, B., A ferences világi rend természete, in Forma Minorum 42 (2007) 2-15, különösen 12. WOLSKY A., A Ferences Világi Rend, in Vigilia 9 (2005) 702-711. 49 LINO, B., A ferences világi rend természete, in Forma Minorum 42 (2007) 2-15. 50 VÁRNAI J. (szerk.), Kézikönyv a Ferences Világi Rend életéhez, 59-66.
