Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
70 MITTÁK TÜNDE A világi rendek céljuk és küldetésük alapján hasonlítanak arra az intézményre, amelynek felügyelete alá tartoznak, azonban lényegesen különböznek is attól, hiszen tagjai nem tesznek szerzetesifogadalmat és nem élnek közösségben. A jelenlegi gyakorlatot figyelembe véve megállapítható, hogy lehetnek hivatalos (pl. Világban Elő Karmeliták, Ferences Világi Rend) vagy magántársulások (pl. Bencés nővérek, Premontrei Harmadrend) egyaránt. A 313. kánon értelmében a hivatalos társulások az illetékes egyházi hatóság26 alapító határozatával egyben jogi személyiséget is nyernek. Ezzel szemben a magántársulások csak akkor lesznek jogi személyek, ha a megalapításukat követően az illetékes egyházi hatóság a szabályzatukat jóváhagyta és ezt a jogi státust formális határozatával kifejezetten megadja számukra (CIC Can. 322.). A törvény értelmében tehát ez utóbbi társulások lehetnek magán jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli jogalanyok. A jogi személlyé nem vált társulások a 310. kánon alapján nem lehetnek kötelezettségek és jogok alanyai, a taggá váló krisztushívők azonban közösen vállalhatnak kötelezettségeket, rendelkezhetnek szerzési- és birtoklási joggal, amelyet képviselő útján gyakorolhatnak.27 A hivatalos jogi személyiséggel rendelkező hivatalos társulások, illetve a magánjogi személyiséggel rendelkező magántársulások ezen elismerési procedúrán kívül - többek között - még abban is különböznek, hogy amíg az előbbiek a küldetésüket az egyház nevében teljesítik, addig az utóbbiak a feladatukat saját nevükben végzik. II. A Ferences világi rendre vonatkozó jogi szabályozás A Szent Ferenc által alapított Kisebb Testvérek Rendjének (Ordo Fratrum Minorum - OFM) elnevezett közösség számára 1221-ben írt első igazi regula a Regula non bullata, amely azonban még pápai jóváhagyást nem nyert. Csak a második szabályzatot {Regula bullata) erősítette meg írásban III. Honorius pápa 1223. november 29-én a Solet annuare kezdetű bullájával.28 A ferences mozgalom női ágát, a klarisszákat, mint második rendet, Szent Ferenc segítségével Assisi Szent Klára (1194-1253) alapította 1212-ben. O volt az első nő, aki szerzetes regulát készített a választott életmódját követő, szegénységben és szemlélődve élő nővéreinek, amelyet Formavitae Ordinis Sororum Pauperum-nak nevezett.29 26 Az illetékes egyházi hatóságot a 312. kánon határozza meg, amely a társulás területi szerveződése alapján eltérő lehet (Szentszék, püspöki konferencia, megyéspüspök, de lehet „privilegium apostolicum” is). 27 NAVARRO, L., Typical forms of the association of the faithful, in Philippine Canonical Forum 5 (2003) 102-107. 28 Lásd ferences regula, in Magyar Katolikus Lexikon, III. 630. A középkori koldulórendekhez lásd KOWALSKI, J. W., Szerzetesek, egyházak, társadalom, 214—224. Assisi Szent Ferenc életéről DIÓS I., Szentek élete, II. 510-522. 29 A Szeráfi atya levélben áldotta meg őket és támogatását ígérte meg nekik: „Mivel a szent Evangélium szerinti tökéletes élet választásával sugallta a magasságbeli, fölséges király, a mennyei Atya leányaivá és szolgálóivá lettetek, és eljegyeztétek magatokat a Szentlélekkel, akarom, s ezennel magam és testvéreim nevében ígérem is, hogy éppoly szeretettel fogok rólatok gondoskodni, és éppoly odaadással törődöm veletek, mint ővelük.” in GALLI, M., Assisi Szent Ferenc és kora (Vallástörténet), Budapest 2003. 108; vö. TARCZAI GY., A nagy rendalapítók, 154-155.
