Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények az egyházi hatóságok és az egyház szabadsága ellen
BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK... 47 jenek. De vajon egy elidegenítés esetén, ami jobbára egy egyszeri cselekedet, hogyan beszélhetünk makacsságról és az így hogy büntethető így cenzúrával? Úgy tűnik, hogy sehogy, ebben az esetben cenzúra nem alkalmazható. Alkalmazható viszont akkor, ha az elidegenítés nem egy egyszeri cselekedet (eladás) volt, hanem folyamatos cselekmény (pl. bérbeadás). Ilyen esetben a törvénytelenül eljáró vagyonkezelőt kánoni figyelmeztetéssel fel lehet (kell) szólítani a törvénytelen állapot megszüntetésére, és ha adott idő alatt megfelelő változás nem történik, azaz a makacsság megvalósul, már cenzúra is alkalmazható. Ha az elidegenítésről az illetékes hatóság az elévülési határidő után szerez tudomást, a büntetést már nem lehet alkalmazni. Konklúzió Mivel az egyház látható társaság, szüksége van látható eszközökre is ahhoz, hogy céljait elérje. A felsorolt és elemzett kánonok célja kivétel nélkül az, hogy az egyház szabad működését, a hozzá tartozó személyek munkáját és vagyontárgyak szabad használatát kánonjogilag is védelmezze. Az egyházi büntetőjog azonban itt is, mint máskor is, inkább lelki eszközökkel él, és ezen keresztül kívánja célját elérni: a lelkek megjavítását, a károk és a botrány helyrehozatalát és az igazságosság helyreállítását, hogy ezzel is a legfőbb jót, a lelkek üdvösségét szolgálja.
