Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
26 Erdő Péter nélkül. A helynökség alapítása jelzi a főváros kívánságát, hogy egyházmegyei központ, püspöki székhely legyen. Ez akkor a főegyházmegye nagy kiterjedésére és a fővárosnak az egyházmegye többi részéhez viszonyított külső zárvány helyzetére tekintettel az érsek Budapestre költözésével nem látszott megoldhatónak. A budapesti érseki helynök tisztsége a 20. század elején sok évig nem volt betöltve103. 1917-ben Rótt Nándor sem budapesti érseki helynökként, hanem érseki felügyelőként szerepelt a főváros egészére nézve104. Ezzel összefüggésben érthető, hogy már a 20. század elején sem működött a budapesti érseki helynök külön bírósága, hanem csupán ülnökök (assessorok) szerepelnek a papi névtárakban105. Budapesten az 1901-es népszámlálás szerint 445 023 „római katolikus” személy élt. Ez a népes hívő közösség 17 plébániára oszlott106. Az 1902-ben kiadott országos díszkötetben szereplő szervezeti áttekintés Budapestet már nem az esztergomi főszékesegyházi főesperesség keretében, hanem a komáromi főesperesség VI. (budapesti) esperesi kerületeként, de külön „budapesti érseki helyettesi kerület” felirat hozzáadásával említi107. A kerülethez tartozott egyébként Budapest Székesfővároson kívül Békásmegyer, Budaörs, Budajenő és Szentendre is108. Mindez nem jelenti, hogy a budapesti esperesség átkerült volna a komáromi főesperességhez. Az egyházmegyei névtárak ugyanis, melyek szintén a komáromi főesperesség kerületei sorának megszakításával, az V. és a VI. esperesi kerület között hozzák Budapestet, külön megjegyzik, hogy ez az esperesi kerület a főszékesegyházi főesperességhez tartozik109. Ebben a tekintetben tehát 1981-ig nem történt változás. V. A FŐVÁROS MAI TERÜLETÉNEK HOVATARTOZÁSA AZ I. VILÁGHÁBORÚTÓL 1993-IG Az 1917-es Codex iuris canonici hatályba lépése után Csemoch prímás 1919. március 25-én Mészáros Jánost már budapesti általános (!) helynökké nevezi ki, továbbra is csak a budapesti helynökség területére110. Ugyancsak Csemoch prímás 1919. október 20-án két részre osztja fel a budapesti esperesi kerületet: a budai és a 103 Vö. pl. Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1902, Strigonii é.n. IV, és 80. Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1918, Strigonii é.n. 28-29. 104 Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1917, Strigonii é.n. 96: „inspector aeppalis Budapestinensis”. 105 Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1902, IV, és 80 (nincs „causarum auditor”). Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1918, 28-29. 106 KISS J. - SziklAY J. (szerk.), A katholikus Magyarország, II. Budapest 1902. 622. 107 KISS j. - SZIKLAY j. (szerk.), A katholikus Magyarország, II. 640. 108 KISS j. - SZIKLAY j. (szerk.), A katholikus Magyarország, II. 644-645. 109 Pl. Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1902, 80-92. Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1918, 29. 110 Circulares literae dioecesanae anno 1919 ad clerum Archidioecesis Strigoniensis a Ioanne Cardinale Csernoch...dimissae, Strigonii 1919. 21: III. Nr. 1562.
