Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
24 Erdő Péter és a területileg illetékes megyéspüspök egyházmegyéjéhez csatolja a benne név szerint felsorolt plébániákat. Az intézkedést azzal indokolja, hogy ezek az esztergomi főegyházmegyétől olyan távol vannak, hogy a helyi megyéspüspök jobban kormányozhatja őket87. Mindez természetesen Budára és Pestre nem volt érvényes. 1777. június 17-én — Mária Terézia 1777. február 17-i intézkedése nyomán - ugyancsak VI. Pius pápa megalapította (az exempt) Székesfehérvár városból, valamint a veszprémi egyházmegye székesfehérvári és budai főesperességéből a székesfehérvári egyházmegyét. Ezzel a mai főváros területének addig Veszprémhez tarozó része új egyházmegyéhez, Székesfehérvárhoz került88. Pest, Buda (és Óbuda) ekkor már ez esztergomi főegyházmegye területének minősül és betagozódik a főesperességek rendszerébe. 1845-ben e városok plébániái - Szentendrével, Békásmegyerrel, Budaörssel és Budajenővel együtt - a főszékesegyházi főesperességhez (Archidiaconatus Cathedralis), azon belül a budai esperesi kerülethez {Districtus Budensis) tartoznak89. A katolikusok száma az 1848-as nép- számlálás szerint - mely a lakosság valódi számánál kevesebb személyt tart nyilván - Pesten a hivatalosan 88 618 lakosból 68 985, Budán - az 1850-ben hozzá csatolt Óbudával együtt - a 45 653 főből a többség („nagyobbára”)90. Amikor törvényhozói döntés91 alapján 1873-ban Budából, Pestből, Óbudából és a Margit-szigetből megalakult Budapest, a város egész területe az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott. Az új lelkipásztori helyzet, a város katolikus lakosságának és magának az uralkodónak a kérése és akarata indokolta, hogy Vaszary Kolos prímás, miután a kérést az Apostoli Szentszékhez felterjesztette és annak jóváhagyását elnyerte, 1892. december 16-án a főváros területe - pontosabban a budapesti esperesi kerület - számára önálló érseki helynökséget állított fel92. A budapesti érseki helynök nem minősült általános helynöknek. Bár egyházi törvény ezt kifejezetten nem zárta ki, ám a kánonjogi elmélet világosan tanította, hogy az általános helynök hatáskörének az egyházmegye egész területére ki kell terjednie, így a csak Budapestre kinevezett helynök - éppúgy mint az esztergomi főegyházmegyében ekkor működő nagyszombati helynök - nem általános, hanem 87 (...) quoque alias variis titulis exemptas parochiales ecclesias a praefata archidioecesi Strigoniensi adeo dissitas esse, ut etiam istae a respective dioecesanis, in quorum dioecesibus sitae reperiuntur melius administrari possint (...). Bullarii Romani continuatio, V. 209. 88 A pápai alapító bulla szövegét közli PAUER, I., Historia Dioecesis Albaregalensis, Székesfehérvár 1877. 230-237. Vö. NÉMETH L., Az egyházmegye alapítása, in A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében, Székesfehérvár 1977. 59-61. 89 Schematismus venerabilis cleri Archi-Dioecesis Strigoniensis ad annum a Christo nato MDCCCXLV, Strigonii é. n. 32-40. 90 FÉNYES E., Magyarország geographiai szótára, I. 171. és III. 223. 91 1872. évi 36. te. Az alapító rendelkezés szövege: Circulares litterae dioecesanae anno 1892 ad clerum Archi-dioecesis Strigoniensis, Strigonii 1892. 163-171: XXV. Nr. 6890. A terület megjelölése: (...) decrevimus specialem pro civitate Metropolitana et residentiali Budapestiensi illiusque districtu Vice-Archi-Diaconali Vicariatum erigere (...). Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 165.
