Kánonjog 15. (2013)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról

18 Erdő Péter szövegben az a megjegyzés áll, hogy ezeken kívül számos más apátság, prépost- ság és plébánia is tartozik az esztergomi egyház joghatósága alá területén belül és kívül, melyek az érseknél őrzött Regestában találhatók. A főváros területéről ez az 1629-ben idézett káptalani statutum az óbudai prépostságot, valamint a budai és pesti plébániákat {plébániáé de Buda', de Pest) említi48. Ezután az 1629-es zsinat az esztergomi egyházmegyei zsinatokon szokás szerint megjelenő apátokat, szer­zetes prépostokat és azokat a világi prépostságokat sorolja fel, melyeknek címét az esztergomi érsek adományozza. Köztük találjuk az óbudai, a budafelhévizi és a Boldogasszonyról nevezett budai prépostságot. A továbbiakban 38 „exempt plé­bániát” {nomina plebanorum exemptorum) sorol fel a függelék. Ezek között említi Budáról a Boldogasszony, a Mária Magdolna, valamint a Vár alatt lévő {in Suburbio Budensi) Szent Péter, Szent Márton, Szent Gellért, a budafelhévizi Szentháromság plébániát, továbbá Pestet és Sasadot49. Mivel az exempt plébániák közt Nagyszombat is szerepel, egyértelmű, hogy a kifejezés az esztergomi érsek­től közvetlenül függő és semmilyen főesperességhez nem tartozó plébániákat jelö­li tekintet nélkül arra, hogy mely egyházmegye területén találhatók, hiszen az ősi esztergomi egyházmegyei területről is említ ilyeneket. Utánuk a sorban az egyes főesperességek plébániái következnek50. Ugyanennek a zsinatnak a rendelkezései kitérnek a bármi módon (!) exempt plébániák {Ecclesiarum quomodolibet exemptarum) kánoni látogatásának szükségességére. Mivel ezek nem tartoznak főesperességhez, őket nem a főesperes, hanem az általános helynök köteles láto­gatni51. Természetesen mindez nem lehetséges a hódoltsági területen. Az ottani prépostságokat már inkább címként adományozzák. Az 1629-es nagyszombati zsinaton óbudai prépostként Lósi Imre kinevezett váradi püspök, felhévizi pré­postként pedig Posgai János kinevezett boszniai püspök írja alá az aktákat52. 1648-ban a ténylegesen már régen nem működő óbudai prépostság javait III. Fer- dinánd király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az intézkedés kánonjogi minősítésétől függetlenül, ettől fogva a prépostság emlékét a puszta cím őrzi53. A püspökök gyakorlatban is igyekeztek tenni egyházmegyéjük török uralom alatt lévő hívei érdekében és fenntartani joghatóságukat. A Királyi Magyarorszá­gon élő főpapok - különösen az 1606-os Zsitvatoroki Béke után — többször általá­nos helynököket neveztek ki egyházmegyéjüknek a hódoltságban található terüle­te vagy része számára. Ezeket a tisztségeket nem egyszer olyan szerzetesekre bíz­ták, akiket a török hatóságok megtűrtek, így Pécsett világi papra, majd a jezsuiták­48 Kiadása: PÉTERFY, C. (ed.), Sacra concilia Ecclesiae Romano-Calholicae in Regno Hungáriáé celebrata ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXXXIV, II. Posonii 1742. 267. 49 PÉTERFY, C. (ed.), Sacra concilia Ecclesiae, II. 268. 50 PÉTERFY, C. (ed.), Sacra concilia Ecclesiae, IL 268-271. 51 Synodus Tyrnaviensis (a. 1629), Statuta et decreta, cap. IV, nr. II: PÉTERFY, C. (ed.), Sacra concilia Ecclesiae, II. 257. 52 PÉTERFY, C. (ed.), Sacra concilia Ecclesiae, II. 264. 53 Vö. DIÓS I., Budai káptalan, in Magyar Katolikus Lexikon, II. Budapest 1993. 78-79.

Next

/
Thumbnails
Contents