Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról 13 Methodiust betolakodó jövevénynek tekintette. Adalwin salzburgi érsek úgy vélte, hogy Nagy Károly császár által megerősített adományozás folytán a terület az ő egyházmegyéjéhez tartozik. Ezért az események hatására emlékiratot készíttetett, mely leírja a salzburgi egyház működését, térítő és egyházszervezői tevékenységét Alsó-Pannóniában 796-tól 870-ig13. 870 végén a salzburgi érsek zsinatot hívott össze Regensburgba, ahová Methodiust is megidézték, és felelősségre vonták, amiért szerintük betolakodott más egyház területére. Methodius azonban vitatta Salzburg joghatóságát a területen. Erre börtönbe vetették, ahonnan a pápa közbenjárása szabadította ki 873-ban14. VIII. János pápa 873. május 14-én kelt levelében, amelyet a Germániában és Pannóniában legátusi tisztséget betöltő Pál anconai püspökhöz intézett15, kifejtette jogi érveit. A pannóniai egyházmegye eszerint az Apostoli Szentszéknek van alávetve, bár a háborús események elragadták a tényleges ellenőrzést tőle. Mivel az egyházak békét élveznek, vissza kell adni a jogaikat is. Noha a keresztények között, akik egy hiten vannak, az elévülésre, illetve az elbirtoklásra bizonyos számú év van kijelölve, a hitetlenek és a pogányok dúlása esetén bármennyi idő múlik el, ez az egyházak jogát nem kisebbíti16. Ezt követően Methodius nem térhetett vissza Pannóniába (ahol az őt pártoló Kocel fejedelem meghalt), így a Szentszék újabb területet jelölt ki számára a morva szlávok között, tehát a Dunától északra, ahol viszont a frankokkal politikailag is konfliktusban álló Szvatopluk uralkodott. Ugyanakkor a Szentszék nem mondott le Pannóniára vonatkozó rendelkezési jogáról. Sőt, fenntartotta Methodius pannóniai püspökségét17. A fentiek alapján fővárosunk területén (legalábbis a budai oldalon) a salzburgi főegyházmegye, majd rövid ideig a Methodiusra bízott pannóniai egyházmegye joghatósága állt fenn. Methodiust 873. május 14-én VIII. János pápa még püspöknek nevezi18, 879. június 14-én Szvatoplukhoz intézett levelében viszont már mint a morvák érsekéről beszél róla19. Sőt, érsekként említi őt már 873. szeptemberében is20. Ugyanakkor a 879. év már Szvatopluk és Methodius közötti vitákat is hoz. A fejedelem az érsek igazhitűségét vitatja. A pápai vizsgálat kiterjed a szláv nyelv engedély nélküli liturgikus használatának problémájára is21. Noha Methodiust hit tekintetében kifogástalannak találták, a német misszió a morvák területén ismét erősödött, így VIII. János pápa végül nyitrai székhellyel a sváb Wichinget nevezte ki 13 Conversio Bagoariorum et Carantanarum, cap. VI-XIV: MGH SS XI. 5-14. 14 Vö. Balics L., A kereszténység története, 272-275. 15 JE 2976. 16 JE 2976: Ubi paganorum et incredulorum luror in causa est, quantalibet praetereant tempora, iuri non praeiudicat ecclesiarum. 17 BALICS L., A kereszténység története, 276. 18 JE 2976. 19 JE 3267. 20 JE 2979. 21 Vö. BALICS L., a kereszténység története, 282.
