Kánonjog 15. (2013)
KÖNYVSZEMLE
Könyvszemle 127 szerkesztőbizottság felállítása is, amellyel 2010-re a folyóirat mindenben eleget tudott tenni a legrangosabb nyomtatott publikációs fórumokkal szemben támasztott magyar és nemzetközi elvárásoknak (beleértve a Magyar Tudományos Akadémia kritérium-rendszerét). Sőt, időközben a szerkesztő testület egyik kiemelkedő alakja, Gerhard Ludwig MÜLLER, a Hittani Kongregáció prefektusa lett. A Folia Theologica kezdettől fogva jelentős számú kánonjogi témájú tanulmányt közölt, köszönhetően a moderátori tisztséget 2009-ig ellátó ERDŐ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknek, a Kar korábbi tanszékvezető professzorának. Kuminetz Géza, a Hittudományi Kar jelenlegi dékánja szintén sokat tett a folyóiratért, mint Erdő Péter utóda a Kánonjogi Tanszék élén. A periodika szerkesztését 2010-ben vette át SZUROMI Szabolcs Anzelm, a Kar Kánonjogi Tanszékének jelenlegi vezetője. A Folia Canonica, nemzetközi kánonjogi folyóirat, mely célul tűzte ki mind a nyugati, mind a keleti kánoni fegyelem és hagyomány tudományos bemutatását, a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézete tudományos műhelymunkájának megkezdését követően indulhatott útjára. Létrehozása ERDŐ Péter és SZABÓ Péter professzoroknak köszönhető. A Folia Canonica szerkesztőbizottságát és tanácsadó testületét kezdettől fogva a kánonjogtudomány meghatározó személyiségei alkották, amely folyamatosan bővült, különösen a Kánonjogi Világkongresszus 2001-ben Budapesten történt megrendezésének köszönhetően. A nagyon gyorsan nemzetközi elismertséget szerzett folyóirat szerkezetének állandó önálló egységét képezte a Kánonjogi Posztgraduális Intézet évente megrendezésre kerülő nemzetközi kánonjogi konferenciájának az anyaga; valamint a Szabó Péter precíz munkáját dicsérő keleti kánonjogi bibliográfia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai és kánonjogi kutatásai és doktori képzése közös, Hittudományi Doktori Iskola keretében működik jelenleg, amelyen belül önállóan került állami akkreditációra a két Szentszék által elismert licencia és doktori curriculum, mint teológiai, és mint kánonjogi program. Ez a szoros kapcsolat és a szenttudományok művelésére hangsúlyosan igaz interdiszciplinaritás kézenfekvőén indokolta a két kiemelkedő megbecsülést, nemzetközi szerkesztőbizottságot és nemzetközi szakmai referáltságot élvező folyóirat egyesítését. Az új folyóirat Folia Theologica et Canonica cím alatt közös jogutódja a két korábbi periodikának. Ezt jelzi a római szám mellett zárójelben szereplő két arab szám, melyek közül az első a Folia Theologica esedékes kötetszámát, második pedig a Folia Canonica kötetszámát jelöli. Az egyesített folyóirat igyekezett minden olyan értéket és hagyományt megtartani, amely a jogelőd periodikákban kikristályosodott; úgy, hogy egyúttal lehetőleg még inkább erősödjön a kötet tudományos értéke. Ezt mutatja az elkülönülő teológiai és kánonjogi szekció önálló nemzetközi szerkesztő- bizottsága és tanácsadói testületé (vö. 2). A kötet méretét tekintve követi a Folia Canonica-t, de más borító-tipográfiával. A borító maga is utal a kettős szerkesztésre azáltal, hogy mind a Hittudományi Kar hagyományos címere, mind a Kánonjogi Posztgraduális Intézet címere megtalálható rajta, kiegészülve a kiadó Szent István Társulat címerével. A folyóirat két fő részre tagolódik: Sacra Theologia (9-127) és Ius Canonicum (129-278), melyeken belül a szerzők neve szerinti alfabetikus rendben olvashatók a tanulmányok. Ezt a kánonjogi szekción belül egy alegység töri meg, a Folia Canonica-ban is önálló részt képviselő éves nemzetközi budapesti ká
