Kánonjog 15. (2013)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy-Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi személyek alkalmazása Magyarországon, tekintettel a Katolikus Egyház belső jogára és az új Munka Törvénykönyvének előírásaira
Közlemények 105 kérdések közé33, így egy ilyen jellegű - akár egyhangú - püspökkari határozattól, az egyes püspök, személyes körültekintő megfontolás alapján bármikor eltérhet.34 Külön kérdést jelent a megszentelt élet intézményeinek és apostoli élet társaságainak a problémája35, hiszen, amennyiben pápai jogokkal rendelkeznek, úgy tevékenységük csak az egyes egyházmegyék területén történő tartózkodás, a hit hirdetése és a lelkipásztori tevékenység végzése tekintetében tartozik a területileg illetékes megyéspüspök joghatósága alá.36 Ettől eltérő, nemcsak felügyeleti, hanem utasítási jogosítványokkal rendelkezik az egyházmegyei jogú intézmények tekintetében az anyaház helye szerint illetékes megyéspüspök.37 Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a püspöki konferencia által megfogalmazott irányelv kötelező jellege a konkrét megyéspüspök intézkedésétől, az adott intézmény jogi státuszától (vö. pápai, vagy egyházmegyei jogú), valamint tevékenységétől függ. Mindazonáltal úgy tűnik - amelyet az elmúlt bő két évtizedes hazai gyakorlat is alátámaszt -, hogy az egyház szabadságának a védelme és belső jogának az alkalmazhatósága miatt, a fenti alapelv - azaz, az egyházi jogviszony létesítése - mint elsődleges princípium követendő az egyházi személyek egyházi intézményekben történő hitéleti tevékenységének jogi kereteként. Ettől eltérő körülményeket teremtenek azok az egyedi esetek, amelyekre a korábbiakban kitértünk, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be az egyházi jogviszony keretei közé, tartalmuk, céljuk, vagy a munkajogban szereplő tényleges munkáltató és munkavállaló szerepkör megjelenése miatt. Ezekben az esetekben tehát a hatályos Munka Törvénykönyv előírásait szükséges alkalmaznunk a jogviszony létesítésekor, függetlenül attól, hogy a munkavállaló egyházi személy. 33 Vö. SALVADOR, C.C. - De PaoliS, V. - GHIRLANDA, G. (a cura di), Nuovo Dizionario di Diritto Canonico, Milano 1993. 255. VIANA, A., Conferenda episcopal, in OTADUY, J. — VlANA, A. - SEDANO, J. (ed.), Diccionario general de derecho canonico, Pamplona 2012. II. 484-490, különösen 487-489. 34 ERDŐ P., Egyházjog, 340-432. 35 Vö. De PAOLIS, V., La vita consacrata nella Chiesa (Facolta di Diritto Canonico San Pio X, Manuali 4), Venezia 2010. 534-538. 36 ANDRÉS, D.J., Las formas de vida consagrada. Comentario teológico-jurídico al Côdigo de Derecho Canónico, Madrid-Roma 2005. 524-531. SZUROMI Sz.A., A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai, in Teológia 43 (2009) 74-80, különösen 74-75. 37 DE PAOLIS, V., La vita consacrata nella Chiesa, 148-152; vö. ANDRÉS, D.J., Las formas de vida consagrada, 55-56, 531.
