Kánonjog 15. (2013)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy-Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi személyek alkalmazása Magyarországon, tekintettel a Katolikus Egyház belső jogára és az új Munka Törvénykönyvének előírásaira
KÖZLEMÉNYEK 103 időtartamára, úgy a munkaviszonyt határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.22 A korábbi munkajogi helyzettől eltérően úgy tűnik, hogy jelenleg a határozatlan idejű munkaszerződés került előtérbe a szerződési formákon belül. Ha a szerződés ettől eltérőt nem tartalmaz, úgy a munkaviszony szükségszerűen teljes idejű - azaz teljes munkanapokból álló - foglalkoztatást jelent.23 A munkaszerződés ezeken túl tartalmazza a munkavállaló havi alap járandóságát; a munkájának a tőle elvárható gondossággal történő gyakorlását24; valamint azt a kötelezettséget, hogy a rendszeres elfoglaltsággal járó további jogviszonyainak fennállását vagy létesítését, a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjének hivatalosan bejelentse. A munka- vállaló az újabb jogviszony keletkezését - amennyiben az nem teljes munkajogviszony - csakis abban az esetben tagadhatja meg, ha annak létrejöttével a munka- vállaló a munkaszerződésében vállalt kötelezettségeinek megfelelő elvégzését veszélyeztetné. A másik lehetséges említett forma, a megbízási szerződéssel létrejövő munka- viszony.25 Erre egyházi személyek vonatkozásában leginkább akkor kerül sor, ha a munkavállaló abban az intézményben, hol egyházi jogviszonyban vagy munka- szerződéssel dolgozik, eseti jelleggel, meghatározott időre, vagy alkalmakra további - a rendes munkavégzésén túli - munka elvégzésével bízzák meg. Ez elsődlegesen az oktatási intézményekben fordul elő, melynek tartalma további - a kötelező óraszám feletti - órák megtartása (vő. általános és középfokú oktatás); előadás, előadás-sorozat, szeminárium, speciálkollégium meghirdetése, ill. kutatási projektben történő közreműködés (vő. felsőfokú oktatás). De lehet egyszerűen az egyházi jogviszonyban rögzitetteken - vő. meghatározott körben végzett lelkipásztori tevékenység - túli, az egyházi személy egyéb szakismeretére, ill. az adott feladatkörhöz szükséges végzettségére épülő megbízás is. A megbízási szerződés a megbízó intézmény adatain (vő. cím, bírósági nyilvántartásba vételi szám, bankszámlaszám, aláírásra jogosult képviselő neve) és a megbízott adatain (név, születési hely és idő, anyja neve, adóazonosító jele, TÁJ száma, állampolgársága, lakcíme és amennyiben van, úgy átutalási számlaszáma) kifejezett formában leírja, hogy mely konkrét feladat ellátásával bízza meg a munkavállalót. A megbízott - a munkaszerződéshez hasonlóan, de a szerződésben annál explicitebb formában szerepeltetve - köteles a megbízási szerződésben nevesített feladatait a tőle elvárható gondossággal, legjobb képessége szerint, és a megbízó ésszerű utasításait követve ellátni, továbbá a megbízóval minden - a megbízás tárgykörét érintő kérdésben - együttműködni, valamint saját részéről a megbízó felé, a rábízott feladatról a kért tájékoztatást megadni26, ill. sikeres végrehajtásához szükséges és ahhoz kötődő információt hitelesen továbbítani. A megbízott a megbízásnak személyesen — alvállalkozó bevonása nélkül - köteles eleget tenni.27 A megbízási szerződés min22 2012. évi I. tv. 45. § (2). 23 2012. évi I. tv. 45. § (4); vö. 2012. évi 1. tv. 92. § (l)-(5). 24 2012. évi I. tv. 6. § (2)-(4). 25 Részletesen vö. 2013. évi V. tv. 6: 272. § (l)-(4). 26 2013. évi V. tv. 6: 275. § (1). 27 Vö. 2012. évi I. tv. 52. § (2).
