Kánonjog 14. (2012)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Péter: A keleti kánonjog oktatásának keretei és szerepe a Kánonjogi Posztgraduális Intézetben

KÁNONJOG 14 (2012) 83-90.

KÖZLEMÉNYEK

SZABÓ Péter

A KELETI KÁNONJOG OKTATÁSÁNAK KERETEI ÉS SZEREPE

A KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZETBEN*

1. A Keleti Kódex tárgyalását - egy hosszabb folyamat egyik kiteljesedési pontjaként - a latin kánonjogi fakultásokon valójában csak a 2002-es Novo Codice kezdetű határozat tette kötelezővé.1 Néhány helyen azonban a CCEO sajátosságainak bemutatását már korábban is felvették az oktatási programba. II. János Pál a Keleti Kódex szinódusi prezentációja kapcsán kifejezetten is figyelmeztetett arra, hogy a két törvénykönyv összehasonlító bemutatása egyetlen kánonjogi fakultáson sem mellőzhető. Az említett intézmények által kiadott akadémiai fokozatok ugyanis, mint az lengyel pápai beszédből kiviláglik, a tudományterület egészéről szerzett, átfogó tudás bizonyítványai. Ez az összkép viszont nem lehet teljes az új „Corpus iuris canonici” szerves részét képező Keleti Kódex ismerete nélkül.* 1 2

Elhangzott 2011. november 30.-án, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete szentszéki alapításának 15. évfordulója alkalmából, az egyetem dísztermében tartott emlékülésen.

1 Ld. Congregatio de Institutione Catholica, deer. Novo Codice [quo ordo studiorum in Facultatibus iuris canonici innovatur] (2 nov. 2002): AAS 95 (2003) 283-284 [ad II.Art. 56 Ordinationum: “Disciplinas obligatoriae sunt: (...) 2° in secundo cyclo: c) introductio in Codicem Canonum Ecclesiarum Orientalium pro studentibus Facultatis luris Canonici latini (...)]. Lásd még a jelen tanulmány 2., 22. és 23. jegyzetében hozott forrásokat.

2 „(...) a keleti katolikus egyházak fegyelmi rendjét tartalmazó kódexet a hét év lefolyása során kihirdetett három fent említett dokumentumból álló egy „Corpus iuris canonici” integráns részének tekintem. Ezen „Corpus”-szal szembesülve, önkéntelenül adódik a kivánalom, hogy a kánonjogi fakultásokon megfelelő módon mozdítsák elő a mindkét kódexet szem előtt tartó összehasonlító tanulmányozást, még akkor is, ha - szabályzataiknak megfelelően - fő tárgyuk csak ezek egyike vagy másika. Ténylegesen a kánonjog tudományának az a szintje, amely a szóban forgó fakultások által adományozott tudományos fokozatoknak felel meg, nem tekinthet el az említett tanulmányozástól. A papképzés tekintetében általában is dicsérendőek az olyan kezdeményezések, mint például a tájékoztató kurzusok vagy tanulmányi napok, amelyek elősegítik mindannak a jobb megismerését, ami a katolikus egyház rituális örökségének egységben fennálló törvényes másságát képezi (...)”; Discorso del Santo Padre alla presentazione del CCEO alla XXVIII Congregazione generale del Sinodo dei vescovi, il 25. X. 1990, in Nuntia 31 (1990) 20. A pápa a keleti és latin hagyományt előszeretettel és visszatérően hasonlította az Egyház Teste „tüdejé[nek két lebenyéjhez”, melynek az életereje megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy mindkettővel lélegezzék. Ezzel nyílván azt kívánta tanítani, hogy a keleti és latin tradíciónak egymás értékeiből kölcsönösen kell merítenie. E mély értelmű metafora ismételt magiszteriális előfordulási helyeinek bemutatásához lásd: PETRÁ, B., Church with “Two Lungs’’: Adventures of a Metaphor, in Ephrem’s Theological Journal 6 (2002) 111-127.