Kánonjog 14. (2012)

TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban

A Valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága...

81

nista és keresztényellenes közösségekbe való belépést is formális aktusnak tekintették.52 Ez utóbbi azonban inkább az egyház közismert elhagyásának tágabb kategóriájába tartozik: mikor valaki egyszerűen csak az egyház tanításával ellentétesen él, és ennek esetenként komolyabb társadalmi megnyilvánulásai is vannak. Ez azonban a formális aktusnál tágabb kategóriát jelent.53 Az eltérő megközelítésekből is kiderül azonban, hogy a formális aktus valamilyen nyilvános, külső lépést is igényelt. A vallási élet elhanyagolása, vagy eltávolodás az egyháztól, illetve az egyházzal való lelki szakítás nem merítette ki a formális aktus kategóriáját.54

A magyarázati nehézségek miatt a jogalkotó már a Keleti Egyházak Törvény- könyvéből is kihagyta a formális aktusra való utalást (CCEO 803. kán.). Egyes szerzők már ekkor megfogalmazták, hogy a terminológiából adódó bizonytalanság miatt a CIC esetében is helyesebb lenne, ha a jogalkotó módosítaná ezt a bizonytalan kifejezést.55

A fogalom kapcsán kialakult magyarázati és gyakorlati nehézségek megoldására végül szentszéki lépés történt. A Törvényszövegek Pápai Tanácsa 2006. március 13-án pápai jóváhagyással rögzítette, hogy a Katolikus Egyház formális cselekedettel való elhagyásának (vö. 1086. kán. 1. §, 117. kán. és a 1124. kán.) tényállása akkor valósul meg, ha: 1) megvan a belső szándék a Katolikus Egyház elhagyására; 2) ezt a döntést végrehajtják és külsőleg kifejezik; 3) a döntést az arra illetékes egyházi hatóság (ordinárius vagy saját plébános) tudomásul veszi.56 Ebben az esetben azonban megtörténik a hitehagyás, az eretnekség vagy a szakadárság büntetendő cselekménye is (1364. kán.). így viszont szükségtelenné vált a formális cselekedet külön jogi kezelése, hiszen ez a tényállás a büntetőjog területére tartozik. Mindebből érthető XVI. Benedek pápa 2009. november. 26-án kiadott Omniumin mentem kezdetű motupropriójában (Art. 3), amely a fentebb elemzett kánon első paragraíusának szövegét módosította, és a formális aktus kifejezést törölte a kánon szövegéből.57 Ez azon ritka alkalmak egyike, mikor a jogalkotó a Törvénykönyv szövegén változtatott.58

52 Vö. DOYLE, Th., Kommentár az 1086. kánonhoz, i. m. 768.

53 Vö. CaSTANO, J. F., II sacramento del matrimonio, i. m. 284.

54 Vö. NavARRETE, U., L 'impedimento di disparitas cultus, in I matrimoni misti, Città del Vaticano 1998. 128-129.

55 Vö. Aymans, W. - MÖRSDORF, K., Kanonisches Recht, i. m. 439.

56 Vö. Communicationes 38 (2006) 170-172.

57 Vö. BENEDICTUS XVI. Motu prop.,Omnium in mentem (26 oct. 2009): AAS 102 (2010) 10 (Art 3)..

58 A formális aktushoz lásd még CORECCO, E., Dimettersi dalla Chiesa per ragioni fiscali, in Apollinaris 35 (1982) 461-502. De Paolis, V., Alcune annotazioni circa la formula “actu formali ab ecclesia catholica deficere", in Periodica 84 (1995) 579-608. CORONELLI, R., Appartenenza alia Chiesa e abbandono: aspetti fondamentali e questioni terminologiche, in Quaderni di diritto ecclesiale 20 (2007) 8-34. MOSCOW, M., L'abbandono pubblico o notorio della Chiesa cattolica e inparticolare l'abbandono con atto formale, in Quaderni di diritto ecclesiale, 20 (2007) 35-59.