Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az Eucharisztiára vonatkozó kánoni normák teológiai alapjai
KÁNONJOG 14 (2012) 35-51. KUMINETZ Géza AZ EUCHARISZTIÁRA VONATKOZÓ KÁNONI NORMÁK TEOLÓGIAI ALAPJAI* BEVEZETÉS; I. AZ EUCHARISZTIA ÉS SAJÁTOS DIMENZIÓI, 1. A szentmise és a keresztáldozat viszonya, 2. Az Eucharisztia szentség és szentségi jele, 3. A szentmise áldozati értéke, vagyis hatásai, 4. Az Eucharisztia, mint kultikus tisztelet, vagyis imádás tárgya', II. Az EUCHARISZTIA MINT LELKI TÁPLÁLÉK, VAGYIS SZENTÁLDOZÁS; III. AZ EUCHARISZTIA AZ EGYSÉG SZENTSÉGE; IV. AZ EUCHAR1SZTIÁVAL KAPCSOLATOS TÉVEDÉSEK; ÖSSZEGZÉS Bevezetés Az egyházjog tudománya, jóllehet tárgyalási szempontjában és módszerében eltér a dogmatikától, vagy az erkölcsteológiától, de e szent tudományok biztos állításaival nem kerülhet ellentétbe, mivel a hitigazságok és erkölcsi elvek vagy előfeltételeit, vagy lényegi tartalmát képezik előírásainak.* 1 A j og tehát a maga eszközeivel főleg védeni és érvényesíteni igyekszik a katolikus hit igazságait és a hívő cselekvés normáit. Jóllehet, meglátásom szerint, nem kell a kanonistának szakteológusnak lennie, ám ahhoz, hogy jogászi feladatát kellően elláthassa, tisztában kell lennie az adott jogszabály teológiai alapjaival. Ennek fényében láthatja meg azokat a tényeket, melyek a jogi szabályozás tárgyai lehetnek; ennek az ismeretnek alapján értheti meg a törvény célját, illetve a törvényhozó szándékát, következésképp képessé válik ajogszabály megfelelő értelmezésére, a kánoni előírás követésének motívumai számbavételére. A következőkben az Eucharisztiára vonatkozó kánoni előírások teológiai alapjainak felvázolására teszünk kísérletet, vagyis az a szándékunk, hogy feltérképezzük azokat a teológiai ismereteket, melyek nem szakteológiai mélységűek ugyan, de feltétlenül szükségesek a kánonjogász számára ahhoz, hogy az Eucharisztiára vonatkozó egyházjogi előírásokat kellően tudja értelmezni, alkalmazni. Kiindulásként lássuk azokat a területeket, amelyeket a kánonjog szabályoz az Eucharisztiával kapcsolatban. Legalaposabb szabályozás a legfontosabb kultikus tevékenységgel, a szentmisével kapcsolatban található, benne a kiszolgáltatóra, a felvevőre vonatkozó szabályok, a matéria és a forma kérdése, az oltáriszentség tisztelete, őrzése, a misepénz problémája. A második jogterület, amihez kapcsolódik az eucharisztia, az egyház létesítése, építése. A püspöki hatalom és az Ige szolgálata mellett ez a legfontosabb konstitutív elem ahhoz, hogy valahol Krisztus Készült az OTKA K 76782-es kutatási programja keretében. Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2010. október 5-i konferenciáján (Budapest). 1 ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2005.4 55.
