Kánonjog 14. (2012)
KÖNYVSZEMLE
140 Könyvszemle kitüntetett módon fejezi ki azt a felelősséget, amit a püspökszentelésben a megyéspüspök elnyert. Kovács József éppen ezt az egyedi küldetést elemzi, elsődlegesen a gyulai plébánia kapcsán. A példaként választott plébánia vizitációs jegyzőkönyvein keresztül világos képet kaphatunk a püspöki vizitáció jellemzőiről, jelentőségéről és helyéről az egyházmegye kormányzásában. Az egyes kánonjogi kitekintések egyértelműen mutatják, hogy a püspöki vizitáció elválaszthatatlanul hozzátartozik a plébániák életéhez, szolgálva azt a célt, amelyben minden krisztushívő, aki komolyan veszi az Egyházban - a saját státuszából fakadó kötelességek és jogok alapján — való küldetését, amely az Egyház elsődleges célját, azaz a lelkek üdvösségét szolgálja. A jól dokumentált mű nemcsak az egyetemes egyházi - ill. plébániai - szinten törekszik bemutatni visitatio canonica ősi intézményét, hanem kristály- tisztán tanúskodik az Egyház egységéről, a püspök kiemelt szerepéről, a múlt tanulságairól és a visitatio szükségéről. A kötet hét fő fejezetre oszlik. Az első a Visitatio canonica kérdését vizsgálja az újszövetségi előzményektől, az ókeresztény koron keresztül, a középkori kánoni jogforrásokig és gyűjteményekig, de kitér mind a Corpus Iuris Canonici, a Trienti Zsinat, az első Codex iuris canonici és a II. Vatikáni Zsinat anyagára is (15-58). A második fejezet a visitatio canonica magyarországi gyakorlatát vizsgálja (59-75). A két általános - egyetemes és partikuláris - egyházfegyelmi háttér felvázolása után tér át Kovács József a Gyulai Plébánia középkori történetére (76-96). Ezt követi a reformáció és a török hódoltság időszakának bemutatása (97-99), majd a vizsgált plébánia 18., 19. ill. 20. századi helyzetének kánonjogtörténeti elemzése (100-196). Az összegzésben a Szerző a kronologikus sorrendben tárgyalt témákat a visitatio canonica teológiai és kánonjogi háttere alapján rendszerezi (197-205), amelyet forrásgyűjteménnyel (206-230) és a munka használatát segítő mutatókkal egészít ki (231-300). Reméljük, hogy a történelmi indokok ismeretében, a hatályos egyházjogi előírások szem előtt tartásával, de mégis több évtizedes lelkipásztori tapasztalat fel- használásával összeállított kötet segít megérteni a visitatio canonica el nem évülő fontosságát, a hívők, a papok és a megyéspüspök gyümölcsöző együttműködését, mely nemcsak egy kis közösség, hanem az egész Egyház javát szolgálja. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. ERDŐ, P. - SZUROMI, Sz.A. (ed.), Proceedings of the Thirteenth International Congress of Medieval Canon Law (Monumenta Iuris Canonici C/14), Biblioteca Apostolica Vaticana, Città del Vaticano 2010. pp. 848 2008. augusztus 3 és 9 között Magyarországon ülésezett a Középkori Kánonjogtörténeti Világkongresszus. A középkori kánonjogtörténet művelőinek legrangosabb seregszemléjét tizenharmadik alkalommal rendezték meg. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetét érte az a nagy megtiszteltetés, hogy a világkongresszus házigazdája lehetett, amely így egyúttal elisme
