Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi közigazgatási jog mint önálló jogág
AZ EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁSI JOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG 13 Felsorolja a krisztushívők közös jogait, a világiak közös jogait és kötelességeit, valamint a klerikusok közös jogait és kötelességeit. Mindezeket nem nevezi alapvető- vagy alapjogoknak42. Ezt olyan szerzők teszik, akik a mai vagy a néhány évtizeddel ezelőtti világi jogokból vették fogalomkészletüket és azt a tendenciát, amely egyéni alapjogokból akarja levezetni az állam, a hivatalos szervek, a köz- igazgatás feladatait és jogait. Az alapvető jogok fogalma tehát a világi jogrendekben használatos. Felmerül azonban a kérdés, hogy alkalmazható-e - legalább analóg értelemben - az Egyház jogában is. A választ már Eugenio Corecco klasszikus világossággal megfogalmazta. „Úgy vélem - írja -, hogy az alapvető jelző nem átfogó, jogrendek feletti kategória, hanem az újkori állam alkotmányos közjogának sajátossága. Nem áll fenn ugyanis azonosság, még az állami jog szempontjából sem az emberi jogok mint olyanok és az alapvető jogok között”43. Az alapvető jelleg ugyanis arra a szerepre utal, amit az állam alkotmányjogi rendszerében bizonyos emberi jogok betöltenek44. Ezért az Egyház nem alkalmazhatja az alapvető jelleg fogalmát a saját jogrendjében. A kánonjog nem levezetett és másodlagos értelemben nevezhető jognak, nem más jogrenden belüli részterület szabályozása, hanem eredeti és önálló normarendszer. így a valósághoz is ennek megfelelően viszonyul45. Az alapjogok, a hatalmi ágak és a hatalomgyakorlás felosztása helyett az Egyházat az Igéből, a szentségekből és a karizmákból való táplálkozás jellemzi. Ezeknek jogi hatásuk is van46. Az Egyházban tehát - teológiai természete miatt - az alapjogokkal és a köz- igazgatással kapcsolatos egész kérdéskör másként szemlélendő. A Krisztustól kapott küldetésbőlfakad az apostolok és az egész Egyház feladata és minden sajátosan egyházi joga. Nem a közakarat kifejezője a hierarchikus vezetés. Nem az egyes hívőket megillető alanyi, úgynevezett alapjogokból vezethető le az Egyház közjogi struktúrájának feladata. A hierarchikus szervezetet közigazgatási apparátuskéntfelfogni súlyos leszűkítése lenne a teológiai valóságnak, és kisszerű bürokratizálása az Egyház misztériumának. A „közigazgatási” jelzővel illetett eljárások között a CIC külön említi a „köz- igazgatási büntetőeljárást”, melynek azonban megindítója végső soron a megyéspüspök - illetve például az általános helynök mint ordinárius a megyéspüspökkel 42 Vö. AymaNS, W., Gemeinrechte und Gemeinpflichten aller Gläubigen, in Folia Theologica 4 (1993) 5-19. A krisztushívők alapvető jogainak problémájáról a Consotiatio Intemationalis Studio Iuris Canonici Promovendo külön kongresszust is rendezett. Ennek aktáit Id.: I diritti fondamentali dei Cristiano nella Chiesa e nella societá (Atti del IV Congresso Intemazionale di Diritto Canonico. Fribourg [Suisse] 6-11. X. 1980), Fribourg-Milano 1981. Vö. ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2005.4 210-211., n. 643. 43 CORECCO, E., Considerazioni sui problema dei diritti fondamentali del cristiano nella Chiesa e nella societá. Aspetti metodologici della questione, in CORECCO, E., lus et Communio. Scritti di Diritto Canonico, a cura di BORGONOVO, G. - CATTANEO, A., I. Casale Monferrato - Lugano 1997. 245-278, id. 260. 44 Vö. CORECCO, E., Considerazioni sui problema dei diritti fondamentali, 260. 45 Vö. CORECCO, E., Considerazioni sui problema dei diritti fondamentali, 262. 46 Vö. CORECCO, e., Considerazioni sui problema dei diritti fondamentali, 270-271.
