Kánonjog 14. (2012)
KÖNYVSZEMLE
könyvszemle 137 SZUROMI Sz.A., Fejezetek az egyházi jogalkotás történetéből. Források és intézmények (Bibliotheca Instituti Postrgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/15), Szent István Társulat, Budapest 2011. pp. 234 „A Katolikus Egyház kezdettől fogva rendelkezett jogi jellegű szabályokkal. Ezek a szabályok nem pusztán a Krisztus nevére megkeresztelkedettek közötti viszonyokat rendezték, hanem elszakíthatatlanok voltak Jézusnak az Isten Országára vonatkozó tanításától, cselekedeteitől és az általa alapított szentségek kiszolgáltatásától, különös tekintettel az Oltáriszentség megünneplésére.” Ezekkel a szavakkal kezdi Szuromi Szabolcs Anzelm az egyházi jogi források és intézmények tartalmáról és működéséről írt legújabb antológiáját. Az előszóban olvashatók egyértelműen egy teljesen önálló - nem pusztán történelemtudományi - eszközök és megközelítési mód használatáról tanúskodnak, hanem világossá teszik azt az alapvető különbséget, amely az egyháztörténelmi források és események, ehelyütt pedig az egyház intézményes fegyelmének a történelemben megjelenő formáinak teljesebb megértéséhez szükségesek. Krisztus tanítása, a nagy missziós parancs, az utolsó vacsora eseménye, valamint Krisztus szenvedése, halála és feltámadása nélkül érthetetlen - sőt félreérthető - az egyház történetében megnyilvánuló tanbeli és fegyelmi egység. Erre a kérdéskörre a Szerző, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetének elnöke és az Egyetem jelenlegi rektora, már korábban is számos, széles nemzetközi érdeklődésre számot tartó, tudományos publikációban hívta fel a figyelmet (vö. pl. Ivonian intention to collect the “ancient canons ” together with new decretal materials, in The Jurist 67 [2007] 285-310. Medieval Canon Law - Sources and Theory - [Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/12], Budapest 2009. Authority and sacramentality in the Catholic Church [A Canonical-Theological Schema], in Arrieta, J.I. [a cura di], Jus divinum [XIII Congresso Intemazionale di Diritto Canonico, 17-21 settembre 2008, Venezia], Venezia 2010.1143-1163.), legutóbb pedig a kánoni jogszabályok sajátosságainak leírásakor részletesen elemezte ennek az értelmezési horizontnak az elengedhetetlenségét Legislazione civile — legislazione Canonica címmel (in II quindicesimo anniversario dell Tstituto di Diritto Canonico “ad instar facultatis ” delTUniversità Cattolica Pázmány Péter [a cura di SZ. A. SZUROMI, O.Praem.], Budapest 2011. 302-312.). A mű tizenhét, egymásra épülő fejezetben tekinti át az egyház meghatározó intézményeinek és az azokhoz kapcsolódó legfontosabb kánoni jogforrásoknak a történetét, kronologikus sorrendben tárgyalva anyagát. Ezek behatóan elemzik a jog és kánonjog mibenlétét, tartalmát és módszerét (17-28); sajátos hangsúlyt fektetnek a Canones Apostolid (4. sz. vége) és befolyásának a bemutatására (29-38), hasonlóan a szent rend fokozatainak letisztázódására, az 5. században keletkezett Statuta Ecclesiae Antiqua alapján (39-50); kitérnek a püspöki joghatóság és a szerzetesi közösségek korai kapcsolataira, egészen a 6. sz-ig (51-64); külön hangsúlyt helyeznek a 6. és 8. század közötti toledói zsinatok szerepének, szövegének és hatásának tanulmányozására (65-74). Ez már csak azért is kiemelkedően jelen
