Kánonjog 14. (2012)

JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: A kötelékvédő közreműködése az objektív igazság kiderítésében a házassági semmisségi perekben

118 Joggyakorlat dő nem kerülhet olyan helyzetbe sem, hogy meggyőződése ellenére kelljen felleb­bezést készítenie a házasság érvénytelenségét kimondó ítélet ellen. Ezért az ér­vénytelenséget elsőként kimondó ítéletek fellebbezés hiányában hivatalból kerül­nek a felettes bíróság elé felülvizsgálatra. A kötelékvédő feladata az, hogy hivatalból előterjesszen és kifejtsen bármit, amit a semmisség ellen ésszerűen fel lehet hozni. Ehhez a CIC szabályozáshoz te­szi hozzá a DC, hogy az eljárás minden fokán. Eszerint mind az első mind a továb­bi fokokon folyó eljárásban, ugyanúgy mint a perorvoslati eljárásokban hivatalból felléphet a kötelék védelme érdekében. Ha azt kérdezzük, hogy az adott eljárás mely szakaszában jogosult hivatalból részt venni, akkor a DC szabályozása egyér­telmű választ ad: „kezdettől fogva és az eljárás folyamán a jog előírása szerint be kell avatkoznia”17 E cikkely értelme szerintünk az, hogy a kötelékvédőnek általá­nos felhatalmazása van a teljes eljárásban fellépni, a fellépés módját azonban a jogszabály írja elő. Ez a mód lehet kérdőpontok összeállítása és a bíróság elé ter­jesztése azzal a kéréssel, hogy a bíró rendelje el azok feltételét a feleknek, a tanúk­nak vagy a kötelék védőnek, vagy kifogások előterjesztése vagy az észrevételek elkészítése a perbezárás után. Tehát a kötelékvédő perbeli beavatkozásának módja kötött, az általa igénybe vett eszközök meghatározottak a jog szerint, de fellépése időben nem korlátozódik a per valamely szakaszára. 1. A bizonyítási eljárásban való részvétel A kötelékvédőt - abban az eljárásban, amelyben kijelölik a kötelékvédelem ellá­tására - meg kell a bírónak idézni18. Ha nem idézik meg és nem is jelenik meg idézés nélkül a perben akkor semmis lesz az idézés és a per el sem kezdődik. Ez a hiány igaz, hogy orvosolható még azzal, ha az iratokba való betekintést az ítélet meghoza­tala előtt részére biztosítják. Az idézéssel együtt kézbesíteni kell a keresetlevelet a kötelékvédőnek,19 aki ennek felhasználásával jogosult kérdő pontokat készíteni és a bírónak benyújtani. A kötelékvédő kétségtelenül nehezebb helyzetben van mint a felek a kérdő pontok összeállításánál mivel az ügyet csak a kereset levélből ismeri, amelyben a felperes által előadott tények felsorolását a felperes szempontjai és ér­dek érvényesítése determinálja, mégis lehetséges a pereimre koncentrálva olyan kérdések feltétele, melyekre adott válaszok a bíróság segítségére lehetnek az objek­tív ítélkezésben. Ezek a kérdő pontok a felekhez és a tanúkhoz szólnak, de lehet kér­dőpontokat összeállítani a szakértőnek is, ha annak kirendelésére is sor kerül. A kötelékvédő feladatai között különleges fontos helyet foglal el - az 1095. kán. 1 -3. bekezdésében, mint pereimen alapuló ügyekben - az elrendelt szakértői vizsgá­lattal kapcsolatos teendők20. Az Instrukcióban található magyarázat szerint nemcsak az értelem elégséges használatának hiánya esetén, hanem az ítélőképesség súlyos hiánya valamint a házassági terhek vállalására való képtelenség esetén is el kell ren­17 DC 56. cikkely 2. §. 18 1433. kán. 19 1508. kán. 2. §. 20 DC 56. cikkely 4. §.

Next

/
Thumbnails
Contents