Kánonjog 14. (2012)
JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: A kötelékvédő közreműködése az objektív igazság kiderítésében a házassági semmisségi perekben
116 JOGGYAKORLAT ügyvédje lép elő „kötelékvédővé” amikor az alperes azon az állásponton van, hogy a házassága érvényesen létre jött.4 A kötelék védelem gyengesége részben személyi, részben szakmai okokra vezethető vissza. A személyi okok közé tartozik a kötelék védelmet ellátó személyek csekély száma. Amíg a házassági semmisségi pereket tárgyaló egyházmegyei vagy egyházmegyeközi bíróságoknál állandó jelleggel legalább egy kötelékvédő kinevezését írja elő a Dignitas Connubii (DC)5, addig ezt a számot nem sokkal haladják meg azokon a bíróságokon sem, ahol évente tekintélyes mennyiségű házassági pert tárgyalnak. Ha egy kötelékvédőnek egyszerre több tíz ügyben kell aktívan részt venni a meghallgatásokon, tanulmányozni a bizonyítékokat és a szakértői véleményeket és még a kötelékvédői munkán kívül más feladatai is vannak, akkor tőle nehéz színvonalas munkát elvárni. Részben a személyes okok közé tartozik, de részben már szakmai ok is, az ún. „pasztorális gondolkodás”6 elterjedése, amely az érvényesen létrejött, de megromlott házasságokra, megoldásként a házasság érvénytelenségének bírói megállapítását kínálja. A kötelékvédőnek fontos ugyanis hogy színvonalas szakmai képzettsége legyen mind az eljárás jogban, mind az anyagi jogban, jól kell ismernie az eljárás menetét, hogy mikor milyen bizonyítékot vagy kifogást, vagy észrevételt lehet előterjeszteni - a kötelék védelme érdekében. Ami a kötelékvédők létszámát illeti, kétségtelenül enyhíti a helyzetet, hogy ugyanaz a személy aki ügyész, lehet kötelékvédő is, de nem ugyanabban az ügyben.7 Újdonság az a rendelkezés, ami a DC 55.cikkelye szerint, lehetővé teszi, hogy a kötelékvédőnek helyettest rendeljenek ki arra az esetre, ha akadályoztatása miatt nem tudna a perben részt venni.8 A bírósági helynök jogosult rá, hogy helyettest rendeljen ki a kötelékvédőnek, aki az első helyen kinevezett személy akadályoztatása esetén helyettesítheti őt. A bírósági helynök erről a helyettes kinevezésről határozatot hoz és az iratokban ezt fel kell tüntetni. A helyettes kijelölésére sor kerülhet már a per megkezdésekor, de a későbbiekben is a per folyamán. Ezzel a helyettes kijelöléssel lehetővé válik, hogy a kötelékvédő akadálytalanul jelen legyen a felek és a tanúk meghallgatásán és akár közvetlenül is kérdéseket intézhessen hozzájuk. Az a kötelékvédő, akinek van helyettese, nem hivatkozhat többé arra, hogy idő hiányában nem volt lehetősége a per alapos megismerésére. A DC kifejezetten ki is mondja, hogy „házassági semmisségi ügyekben a kötelékvéléknek azonos súlyú védelmet kell biztosítani. Lásd: ArrOBA CONDE, M.J., Peculiaritá dell’iter processuale nelle cause matrimoniali dopo l’istruzione Dignitas Connubii, in Arrieta, J.I. (a cura di), L 'Istruzione Dignitas Connubii nella dinamica delle cause matrimoniali, Venezia 2006. 4 HÁRSFAI K., Képviselők és ügyvédek a kánoni eljárásban, Budapest 2008: „Ha az alperes azt állítja, hogy a házassága érvényes, akkor a felperessel meg kell küzdenie, komoly bizonyítást kell lefolytatnia, ekkor van szüksége igazán ügyvédre. Ebben az esetben a szabadfoglalkozású ügyvéd a valóságban kötelék védővé válik, és a szerepek így felcserélődnek és az egész eljárás struktúrája összezavarodik.” 5 DC 53. cikkely 1. §. 6 HÁRSFAI K., Képviselők és ügyvédek a kánoni eljárásban, 106. 7 DC 53. cikkely 3. §. 8 DC 55. cikkely.
