Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon
114 Közlemények kapcsolatos jogok és kötelezettségek a korábbiaknál részletesebben jelennek meg (illetve kerülnek át a közoktatásról szóló törvényből). Újra megerősítést nyer a szektorsemleges finanszírozás elve, azaz az egyházak közcélú tevékenysége és intézményei a hasonló állami-önkormányzati intézményekkel azonos mértékű finanszírozásra jogosultak. E követelménynek az állam- háztartás teljes egésze vonatkozásában érvényesülnie kell. Új elem, hogy az egyházi közintézményekben „a munkaviszony tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik” (19. § [4]). Az érintettek természetesen nem válnak közalkalmazottakká, azonban a munkaviszony tartalmának lényeges elemei a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodnak. Bár a törvény nem tartalmaz rendelkezéseket az egyházak szétválásának szabályozására (amennyiben ez belső megállapodás alapján történne, akár több szerezet is létrejöhetne jogutódként, ezeket azonban külön nyilvántartásba kellene venni), kiválás esetére világos szabályt rögzít: személyek vagy csoportok kiválása esetén a kiválással keletkező új szervezetet (pl. vallási tevékenységet is végző egyesület) az egyház vagyonából részesedés nem illeti meg (27. § [2]). Gyakoribb kérdés lehet a belső egyházi jogi személy megszűnése. Az ilyen esetekben a vagyoni kérdéseket „az egyház belső szabályai rendezik.” (30. § [2]) Adott esetben elképzelhető, hogy a megszűnő belső egyházi jogi személy tartozásaiért a belső szabályok szerint az egyház nem felel - ebben az esetben a felelősség kívülről sem érvényesíthető. ÖSSZEFOGLALÁS Bár a jelen összefoglalás teljes körű értékelésre nem vállalkozhatott, kimondható, hogy az új szabályozás nem az állam-egyház kapcsolat új modelljét jelenti, inkább új hangsúlyok megjelenését: az elválasztott működés vonatkozásában az egyházi autonómia védelme válik hangsúlyosabbá, az állam és az egyház együttműködése szintén a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap. Gyökeres változásról csak az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása vonatkozásában beszélhetünk, ez azonban a Katolikus Egyházat inkább csak a belső egyházi jogi személyek nyilvántartási rendjének változása révén érinti. Az új törvény az elmúlt két évtizedben felmerült gyakorlati kérdések egy részét kezeli (adatvédelem, egyenlő bánásmód). A Katolikus Egyház magyarországi jogi helyzetét - szemben több közép-európai állammal - nem szabályozza átfogó megállapodás az állam és a Szentszék között. A Szentszék és a magyar állam a diplomáciai kapcsolatok felvételéről 1990-ben (a vallásszabadságról szóló törvény elfogadása és kihirdetése között) megkötött megállapodás a bevezetőben idézett fordulatával azt fejezte ki, hogy a jogi környezet az Egyház számára elfogadhatóvá vált. Míg egyes kérdéseket (így különösen a gazdasági kérdéseket és a tábori lelkészi szolgálat ügyét) a Szentszékkel kötött megállapodások rendezik, a Katolikus Egyház magyarországi jogi helyzetének alapvető rendezését az Alaptörvény és az Ehtv. végzi el, és ezzel az 1990-ben kötött megállapodásban szereplő sajátos konkordatárius utalás üressé vált.
