Kánonjog 14. (2012)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi közigazgatási jog mint önálló jogág

Az EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁSI JOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG

9

III. Az EGYHÁZI „ALKOTMÁNYJOG” MINT KÜLÖN JOGÁG

A XIX. és XX. században a kánonjog tudományos művelése keretében nem egyszer felbukkant az elgondolás, hogy külön jogágként kezeljék az egyházi alkotmányjogot. Különösen a német nyelvterületen, de Magyarországon is egyes szerzők az Egyház hierarchikus szerkezetéről szóló joganyagot tekintették alkotmányjognak, mások a személyekről és magáról az Egyházról szóló normákat is ebbe a kategóriába sorolták9. Bánk József külön kötetet adott ki az egyházi alkotmányjogról. Ebben az Egyház hierarchikus szerkezetét tárgyalja, nem szól viszont magáról az Egyházról és benne a személyek jogállásáról10 11. Ez a közép-európai hagyomány szerinti értelemben vett egyházi alkotmányjog nem arra törekszik, hogy a kánonjognak azokat a normáit mutassa be, melyek rangban felülmúlják a jogrend többi részét. Az ilyen szabályokat hagyományosan isteni jogi normáknak nevezik. Nem is a rendszeren belüli alapvető funkció jellemzi ezeket normákat. Mivel az Egyházi Alaptörvény (Lex Ecclesiae Fundamentalis) nem került kihirdetésre, a hatályos kánonjogban a tételes egyházi jogszabályok között nincs olyan formai különbség, amely alapján egyeseket alkotmányerejűeknek, másokat pedig egyszerű törvényeknek lehetne minősíteni. Helyesen állapítja meg Ilona Riedel-Spangenberger, hogy ma alaki értelemben nem beszélhetünk egyházi alkotmányjogról, anyagi értelemben viszont van jogosultsága erről a jogterületről szólni11. Egyes szerzők azonban kísérletet tettek arra is, hogy alaki értelemben vett egyházi alkotmányjogot állítsanak össze12. Ugyanők természetesen az Egyházi Alaptörvény kiadásának gondolatát is támogatták.

A 1983-as Codex Iuris Canonici beszél ugyan az Egyház hierarchikus szerkezetéről13, ám az erre vonatkozó címfeliratban a constitutio kifejezés szerkezetet, felépítést, nem pedig a szó modem értelmében vett alkotmányt jelent14. Minden9 A II. Vatikáni Zsinat utáni német irodalomban is gyakori a tárgyalásnak ez a módja, pl. MOSIEK, U., Verfassungsrecht der Lateinischen Kirche, I-III. Freiburg Br. 1975-1978. PUZA, R., Katholisches Kirchenrecht, Heidelberg 1986. 150-252 („Das Verfassungsrecht der Lateinischen Kirche”). AymanS, W. - MÖRSDORF, K., Kanonisches Recht. Lehrbuch aufgrund des Codex Iuris Canonici, II. Paderborn 1997. 1-452 („Vefassungsrecht”). Ezek a szerzők alkotmányjog néven az Egyházról, a krisztushívőkről és az Egyház hierarchikus szerkezetéről szóló joganyagot közük. A krisztushívőkről és az Egyház hierarchikus szerkezetéről szól ERDŐ P., Egyházi alkotmányjog (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar - Levelező Tagozat), Budapest 1996.2

10 BÁNK J., Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai, Budapest 1958. Világi jogi összehasonlítással, az alaki értelemben vett alkotmányjog gondolatát is felvetve, vö. GÁLOS L., Az Egyház alkotmányának szerkezete és érintkezőpontjai a világi alkotmányokkal, Pécs 1940.

11 RIEDEL-SPANGENBERGER, I., Verfassungsrecht. II. Katholisch, in CAMPENHAUSEN, A. - RIEDEL-SPANGENBERGER, I. - SEBŐIT, R. (Hrsg.), Lexikon für Kirchen- und Staatskirchenrecht, III. Paderborn 2004. 774.

12 Pl. LOMBARDIA, p., Lezioni di diritto canonico. Introduzione - Diritto Costituzionale - Parte generale, Milano 1985. HERVADA, J., Diritto costituzionale canonico, Milano 1989.

13 CIC Lib. II, Pars II, De Ecclesiae constitutione hierarchica (330-572. kk.).

14 Hagyományosan a kánonjog a constitutio szót a jogszabályok egy fajtájára alkalmazta. A római jog hagyománya, jelesül Iustinianus Institutióinak számos helye (pl. I. 1.2.3-6; stb.), valamint a Digesta I. könyvének 4. címe (D. 1.4: De Constitutionibus principum), mely a törvényekről, a senatus consultumokról és a jogszokásról szóló 3. címet követte, hatott a középkori dekretális-gyűjteményekre. A Compilatio prima I. könyvének 1. címe (lComp 1.1: De Constitu-