Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A bűn és a bűncselekmény - Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében - II. rész

KÁNONJOG 13 (2011) 7-20. TANULMÁNYOK ERDŐ Péter A BŰN ÉS A BŰNCSELEKMÉNY Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében II. rész 1. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVBEN: l.A bűncselek­mény fogalmának közvetett leírása a Codexben, 2. A bűncselekmény törvényi (normatív) és tárgyi (ob­jektiv) eleme, 3. A bűncselekmény szubjektív eleme', IT. A BESZÁMITHATÓSÁG SZEREPE ÉS ÉRTELME A BŰNCSELEKMÉNY HATÁLYOS EGYHÁZJOGI FOGALMÁBAN: 1. A beszámithatóságfogalma az egyházi büntetőjogban, 2. Súlyos bűn-e minden egyházi bűncselekmény?, 3. A beszámithatóság vélelme', III. A BŰN A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVBEN: 1. A Inín szerepe a szentségekkel kapcsolatban, 2. A bűn szerepe a szentelményekkel kapcsolatban, 3. A bűn szerepe az egyházi eljárásjogban', ÖSSZEGZÉS I. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNY- KÖNYVBEN 1. A bűncselekmény fogalmának közvetett leírása a Codexben Eltérően az CIC (1917) 2195. kánonjától, amely még törvényi meghatározást adott a bűncselekményről - már az 1917-es kodifikáció szóhasználatában is több­nyire delictum néven - a hatályos CIC már tartózkodik a bűncselekmény fogalmá­nak törvényi definiálásától. Ennek egyik oka az az általános óvatossági elv, amely szerint a jogban minden meghatározás veszélyes (omnis definitio in iure periculosa)', de valószínűbb, hogy a törvényhozó el is kíván térni a régi fogalom­tól. Mégis közvetve megtaláljuk másutt a hatályos CIC bűncselekmény fogalmá­nak elemeit. Elsősorban az 1321. kánon 1. §-a szól erről, amikor meghatározza, hogy ki az az alany, akit a büntető rendelkezések sújtanak: „Senkit sem büntetnek meg, hacsak a törvény vagy a parancs általa elkövetett külső megsértése szándé­kosság vagy gondatlanság miatt súlyosan nem beszámítható”. (Nemo punitur, nisi externa legis vel praecepti violatio, ab eo commissa, sit graviter imputabilis ex dolo vel ex culpa). A korábbi Egyházi Törvénykönyv a bűncselekmény fogalmá­nak meghatározásában kizárólag a törvény megsértését említette (CIC [1917] 1 1 Vö. Communicationes 15 (1984) 38 (A CIC átdolgozása során tehát általános szándék volt a meghatározásoktól való tartózkodás, különösen a VI. könyvben, mely a büntetőjogot tartalmazta). Erről lásd: SUCHECKI, Z., Le Sanzioni penali netla Chiesa. Parte /. I delitti e te sanzioni penali in genere (cann. 1311-1363), Cittá dei Vaticano 1999. 50-51.

Next

/
Thumbnails
Contents