Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A bűn és a bűncselekmény - Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében - II. rész
KÁNONJOG 13 (2011) 7-20. TANULMÁNYOK ERDŐ Péter A BŰN ÉS A BŰNCSELEKMÉNY Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében II. rész 1. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVBEN: l.A bűncselekmény fogalmának közvetett leírása a Codexben, 2. A bűncselekmény törvényi (normatív) és tárgyi (objektiv) eleme, 3. A bűncselekmény szubjektív eleme', IT. A BESZÁMITHATÓSÁG SZEREPE ÉS ÉRTELME A BŰNCSELEKMÉNY HATÁLYOS EGYHÁZJOGI FOGALMÁBAN: 1. A beszámithatóságfogalma az egyházi büntetőjogban, 2. Súlyos bűn-e minden egyházi bűncselekmény?, 3. A beszámithatóság vélelme', III. A BŰN A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVBEN: 1. A Inín szerepe a szentségekkel kapcsolatban, 2. A bűn szerepe a szentelményekkel kapcsolatban, 3. A bűn szerepe az egyházi eljárásjogban', ÖSSZEGZÉS I. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNY- KÖNYVBEN 1. A bűncselekmény fogalmának közvetett leírása a Codexben Eltérően az CIC (1917) 2195. kánonjától, amely még törvényi meghatározást adott a bűncselekményről - már az 1917-es kodifikáció szóhasználatában is többnyire delictum néven - a hatályos CIC már tartózkodik a bűncselekmény fogalmának törvényi definiálásától. Ennek egyik oka az az általános óvatossági elv, amely szerint a jogban minden meghatározás veszélyes (omnis definitio in iure periculosa)', de valószínűbb, hogy a törvényhozó el is kíván térni a régi fogalomtól. Mégis közvetve megtaláljuk másutt a hatályos CIC bűncselekmény fogalmának elemeit. Elsősorban az 1321. kánon 1. §-a szól erről, amikor meghatározza, hogy ki az az alany, akit a büntető rendelkezések sújtanak: „Senkit sem büntetnek meg, hacsak a törvény vagy a parancs általa elkövetett külső megsértése szándékosság vagy gondatlanság miatt súlyosan nem beszámítható”. (Nemo punitur, nisi externa legis vel praecepti violatio, ab eo commissa, sit graviter imputabilis ex dolo vel ex culpa). A korábbi Egyházi Törvénykönyv a bűncselekmény fogalmának meghatározásában kizárólag a törvény megsértését említette (CIC [1917] 1 1 Vö. Communicationes 15 (1984) 38 (A CIC átdolgozása során tehát általános szándék volt a meghatározásoktól való tartózkodás, különösen a VI. könyvben, mely a büntetőjogot tartalmazta). Erről lásd: SUCHECKI, Z., Le Sanzioni penali netla Chiesa. Parte /. I delitti e te sanzioni penali in genere (cann. 1311-1363), Cittá dei Vaticano 1999. 50-51.