Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü

44 KUMINETZ GÉZA 2. Az eskü megengedettségi feltételei (1199. k. 1. §, 2. rész) Az eskü szent dolog, szakramentum, ahogy azt mondták a rómaiak. Ezzel a ki­fejezéssel akarták megszentelni igazmondásukat, becsületességüket. Az eskü megengedettségéhez három feltétel szükséges: 1) az igazság: vagyis az állítás igaz, vagy az ígéretet az illető tényleg meg akarja tenni. Aki tudatosan hamisan es­küszik, súlyosan megsérti az Istent, mint legfőbb személyes Igazságot. Nyilván­valóan hamiseskü az is, ha valaki kétes dologra mint biztosra esküszik; 2) igazsá­gosság: aki állításával nem tesz rosszat (pl. nem sérti meg a kötelező titoktartást), illetve ha az illető megengedett dolgot ígér. Szentségtörő dolog bűnös, tiltott dol­gokat ígérni esküvel, s ezek eleve semmisek. 3) megfontoltság: esküdni csak szük­ség esetén szabad, pl. bíróságon, tehát ha a körülmények nem indokolják (mert pl. hitelt adnak a szavamnak) nem kell, nem szabad eskiidözni. 3. A kcmonjogilag érvényes esküt személyesen kell tenni (1199. k. 2. §) A kánonjogban érvényes esküt csak személyesen lehet tenni. Ez a feltétel az ér­vényességet érinti. Tehát képviselő, megbízott útján nem lehet esküt tenni, vagy annak semmilyen jogi értéke nincs (az eskü elfogadására illetékes személy viszont delegálhat valakit erre a célra). Ha valaki egyházi hatóság előtt hamisan esküszik (állít vagy igér valamit), megfelelő büntetéssel büntetendő (1368. k.). Mivel az esküből eredő kötelezettség szigorúan személyes jellegű, ezért az es­küből nem keletkezhet harmadik személy javára semmiféle váromány, vagy olyan helyzet, melyet szerzett jognak minősíthetnénk.39 Az ígérő esküből származó val­lási kötelesség nem ruházható át az örökösökre, akkor sem, ha az esküt tevő kife­jezte ebbéli szándékát.40 4. Az ígérő eskü 4.1. Sajátos kötelezettség és ami belőle származik (1200. k. 1. §) Aki szabadon megesküdött valami megtételére, annak külön vallási kötelezett­sége, hogy teljesítse esküvel erősített ígéretét. Leikiismeretben súlyosan kötelez. A tomista felfogás szerint, míg a fogadalomból szánnazó kötelezettség oka a hű­ség, ami Istennek kijár, addig az eskü esetében a kötelezettség oka a tisztelet (icausatur ex reverentia), melynek erejében, aki esküt tett, köteles megtartani Is­tennek tett ígéretét. A kapcsolat, ami az esküvel létrejön, szubjektív szempontból is más, mint a fogadalommal létrejövő kapcsolat. A fogadalom esetén a kapcsolat közvetlen Isten és ember között, az eskü esetén ellenben Isten nem része, hanem tanúja annak, amit valaki állít, vagy ígér.41 39 Vö. PETTINATO, S., II giuramento promissorio net codice di diritto canonico, 192. 40 Vö. SPIRITO, P., II giuramento net diritto canonico, 810-811. 41 PETTINATO, S., II giuramento promissorio net codice di diritto canonico, 192.

Next

/
Thumbnails
Contents