Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Hársfai Katalin: Az Apostoli Penitenciária kompetenciája és eljárása
22 Hársfai Katalin Minor-ok (a 4 nagyobb római bazilika szolgálattevői). A 12.-13 századi fejlődés során a Penitenciária hatáskörébe sorolják a belső fórumra tartozó ügyeket is. A 13. században már korrektorok, scriptorok, disztribútorok és sigillator is dolgozik a Penitenciárián és XII. Benedek ezt a személyi kört még kibővíti a doctor expertus in iure canonico-víú 1336. április 13-án. Ezt követően az Apostoli Penitenciária számos reformon ment keresztül napjainkig. A reformátor pápák közé tartozik: IV. Jenő, IV. Sixtus, Szt. V. Piusz, XIV. Benedek, Szt. X. Piusz, és II. János Pál pápák. Ma a Penitenciária tárgyal kizárólag belső fórumra tartozó ügyeket. A belső és a külső fórum megkülönböztetése a teológusok nyelvén különböző elnevezések használatában jelenik meg. A külső fórumot az Egyház fórumának, az Egyház bíróságának nevezik. Beszélnek az Egyház külső fórumáról és a viták peres fórumáról is. A belső fórumot nevezik a bűnbocsánat fórumának, Isten fórumának, lelki- ismereti fórumnak, valamint spirituális és bűnbocsánati fórumnak. A Pápának fenntartott ügyeket a Pápa nevében feloldozó bíborost III. Honorius Pápa idején (1216-1227) Poenitentiarius-nak, Poenitentiarius generalis-nak, summus-mk, maior-nak nevezték. IX. Gergely (1227-1241) idejéből származik az első ismert nevű Poenitentiarius minor, Raimondo di Penaforte, aki a Liber Extra szerkesztése mellett kiadja a Summa de casibus conscientiae-t is. II. Az Apostoli Penitenciária a teológusok és kánonjogászok TEORETIKUS VITÁIBAN A Penitenciária belső fórumon bírói tevékenységet lát el, mellyel kapcsolatban a teológusok és kanonisták közti viták a műit században felélénkültek. Mivel a CIC-ben az egymástól eltérő nézetek egyaránt megfogalmazódtak, ismernünk kell e viták tartalmi lényegét. A bünbocsánat szentségével kapcsolatos teológiai fejlődés fontos tényezője volt a Trentói Zsinat, amely megfogalmazta és kifejtette a szentséggel kapcsolatos pasztorális érveket, az európai filozófiai gondolkodás pedig a személy fogalmának alapjait rakta le. AII. Vatikáni Zsinat teológiai tanítása - elsősorban a Gaudium et spes2 és a Lumen gentium3 - alapján a kánonjogászok felülvizsgálják a kánoni rendben egy kényszerítő hatalom létjogosultságát, végül, a viták eredményeként elismerik a büntetőjog legitimitását és felismerik, hogy a büntetés célja a bűnös üdvösségre való elvezetése, ami illeszkedik az Egyház legalapvetőbb céljához. Az 1967. szeptember 30 - október 4 közti püspöki szinóduson voltak olyan nézetek, amelyek azt hangsúlyozták, hogy az Egyházban el kell távolodni a büntető kényszertől inkább fegyelmi rendről kell beszélni. A törvényben előre meg kell a büntetést határozni, tehát a büntetésnek nem lehet diszkrecionális jellege. El kell választani az egyház- 2 3 2 Lásd Gaudium et spes (Lelkipásztori konstitúció az Egyházról a mai világban), in A Vatikáni Zsinat dokumentumai, Budapest 2000. 3 Lásd Lumen gentium, (Dogmatikus konstitúció az Egyházról), in A Vatikáni Zsinat dokumentumai, Budapest 2000.
