Kánonjog 12. (2010)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: A szolgálat gyakorlásától való időleges eltiltás lehetőségei
70 Közlemények Az 1722. kánonban szereplő intézkedés nem felfüggesztés, de még csak nem is büntetés1, hanem csak adminisztratív intézkedés,1 2 3 amit ennek megfelelően határozatban kell kiadni. Mégis különbözik a különféle jóvátevő büntetések adminisztratív úton való alkalmazásától/ mert ez csak egy elővigyázatossági intézkedés, melyet az illetékes elöljáró alkalmazhat azokban az esetekben, amikor az illetőt már valamilyen törvénytelenséggel megvádolták, és az elöljáró a további negatív következményeket meg akarja előzni.4 A kánonban szereplő eltiltásnak a megfogalmazás szerint három célja lehet: a botrány megelőzése, a tanúk védelme és az igazságszolgáltatás menetének biztosítása.5 Az eltiltás pedig kiterjedhet a szent szolgálattól való eltiltásra, valamely egyházi hivataltól vagy feladattól való eltiltásra, előírhatja vagy megtilthatja a vádlott számára, hogy egy bizonyos helyen vagy területen tartózkodjon, valamint megtilthatja azt is, hogy a szent euchariszti- ában az illető nyilvánosan részesüljön. Ezekhez hozzájárulhat az is, hogy az illető nem viselhet klerikusi öltözéket, illetve nem szerepelhet sehol papként.6 1. Az intézkedés alkalmazásának esetei Elsősorban a botrányok megelőzése lehet az eltiltás alkalmazásának oka. Egy ilyen intézkedésre különösen akkor lehet szükség, ha olyan botrányos eset áll fenn, amikor könnyen megütközést kelthet az emberekben, hogy egy klerikus, akit büntetendő cselekménnyel vádoltak, és esetleg már valamilyen eljárás is van ellene, továbbra is „rendesen” működik.7 A botrány azonban nemcsak ilyen, „egyházon belüli” botrány lehetséges, hanem a világi hatóságokkal való összeütközés, külső botrány elkerülése is célként jelenhet meg. Sőt, a „botrány”-nak még az sem feltétele, hogy az illető valóban elkövette azt cselekményt, amivel vádolják, annál is inkább, mert az ártatlanságának vagy vétkességének eldöntése nem az előzetes vizsgálat, hanem a tényleges vizsgálat feladata, aminek a kimenetelét még az eljárásnak ebben a szakaszában az ordinárius nem tudhatja. A másik ok, ami miatt ez az intézkedés alkalmazható, az az eljárás akadályozásának veszélye. Ez kiterjedhet mindenre, ami az eljárások során előkerülhet, a bizonyítékok eltüntetésétől egészen az eljárást lassító különféle kifogások felhozataláig. Nem csupán az adott eljárás menetének védelméről van itt szó, hanem a vádlott, az áldozat és az egész közösség védelméről8, ami túlterjed a pusztán for1 TAMAYO, V., Canonico-Pastolrai Implications of Placing a Cleric on "Administrative Leave”, in Philippine Canonical Forum 5 (2003) 115. 2 DE Paolis, V. — CITO, D., Le sanzioni neila Chiesa, Città del Vaticano 2001.2 253. 3 ARRU, C., Natura e finelità dei rimetli penali e delle penitenze con particolare riguardo ai provvedimenti cautelauri urgenti net caso di accuse odiose nei confronti di ministri sacri (Diss. Pontificia Université Lateranense), Roma 2002. 54. 4 TAMAYO, V., Canonico-Pastolrai Implications, 115. 5 De PAOLIS, V. - CITO, d., Le sanzioni neila Chiesa, 253. 6 DALY, B., Administrative Leave of Priest Accused of Sexual Abuse, in ESPELAGE, J. A. (ed), CLSA Advisory Opinions 2001-2005 (2006) 475. 7 BÁNK J., Kánoni jog II. Budapest 1963. 623. TAMAYO, V., Canonico-Pastolrai Implications, 116. 8 GRIFFIN, B., Canon 1722: Imposition of Leave Against the Accused, in ESPELAGE, J. A. (ed) CLSA Advisory Opinions 1984-1993 (2002) 488.
