Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében
A TÖRTÉNETI LEVÉLTÁR ÉS SZEREPE AZ EGYHÁZMEGYE ÉLETÉBEN 13 hímevét. Ezért a 489. kán. 2. §-a értelmében évente meg kell semmisíteni azoknak a büntető ügyeknek az iratait, melyek erkölccsel kapcsolatos büntető ügyekben keletkeztek, de vádlottjai már meghaltak, vagy az elmarasztaló ítélet lezárása óta már tíz év telt el. Ugyanakkor viszont meg kell őrizni ezek rövid összefoglalását és a perdöntő ítélet szövegét. A levéltár harmadik formája a történeti levéltár. A 491. kánon értelmében itt kell őrizni a történeti értékű iratokat. Ezek olyan iratok, melyeknek maradandó értékük van, amikor az ügyintézésben már nem használatosak jogforrássá és a történelemírás forrásaivá válnak. Az általános levéltár maradandó értékű iratai bizonyos idő múltán ide kerülnek. Bár a török hódoltság a magyarországi levéltári anyagban nagy károkat okozott, több egyházi levéltárban több-kevesebb középkori és koraújkori anyag is létezik. A jelenlegi magyarországi helyzet: az egyházi levéltárak nyilvános magánlevéltári státuszt nyerhetnek a 2001. évi LXIV. törvény alapján.29 Ezen a címen az ilyen levéltár állami közgyűjteményi támogatásban is részesül. A történelmi levéltár működését a parciális jog is szabályozza. A kutatási szabályzat megállapításánál figyelembe kell venni azokat az állami törvényeket is, melyek a személyes adatok védelméről, valamint a tudományos kutatás biztosításáról szólnak. Az egyházmegye területén többnyire van székeskáptalan, társasegyházak, plébániák és egyéb templomok. Mivel a káptalanok hiteleshelyi tevékenységet is végeztek, így különösen értékes iratanyagot hoztak létre. A jelen pillanatban ezeket a levéltárakat sokszor az egyházmegyei történeti levéltár őrzi. Mivel a káptalan hiteleshelyi tevékenysége lényegében állami feladat ellátása volt, ezért ezek a levéltárak állami tulajdonba kerültek. Most azonban vissza lehet igényelni, azzal a feltétellel, hogy ezek nyilvánosságát biztosítani kell. A plébániai levéltárak léte kötelezettségként van előírva az 535. kán. 4. §-ában. Ezek leltárát is őrizni kell az egyházmegye levéltárában. Mivel nagyon sok helyen komoly történeti értékű anyag jött létre, de helyben nem tudják biztosítani a megőrzést és gondozást, ezért ezen levéltáraknak a történeti levéltárban való elhelyezése indokolt, ami számos magyarországi egyházmegyében megvalósult vagy állandó feladatként foglalkoznak vele. A plébánia levéltárak sokszor olyan anyagot is megőriztek, melyek az egyház- megyei levéltárban nem találhatók meg, de jelentős értékük van. Magyarországon a török hódoltság alatt többször előfordult, hogy a katolikus vallás gyakorlása több helyen fennmaradt, sőt testvérületek (confraternitas) is voltak. A török hódoltság után sokszor birtokperek kezdődtek el. Ennek érdekében akár középkori iratokat is összegyűjtöttek. Ezek egy része bekerülhetett a kánoni látogatások jegyzőkönyvébe, de nem minden esetben van így. Ezért a történeti levéltárnak a régi plébániák anyagára tényleg érdemes odafigyelnie. A plébániákon a püspöki körleveleket és a világi rendeleteket is protocollumokba másolták egészen addig, amíg ezeket nem nyomtatták ki. Ezek a protocollumok főként jogtörténeti emlékek. 29 Levéltári kézikönyv, 340-341.
