Kánonjog 12. (2010)
KÖNYVSZEMLE
134 KÖNYVSZEMLE A mű használatát több mutató is segíti: a rövidítések jegyzéke (8-9); az irodalomjegyzék (167-191); a névmutató (193-196); és a tárgymutató (197-206). Erdő Péter bíboros francia nyelven megjelent monográfiájában normatív módon elemzi a Szentírás, a szenthagyomány, a szentségek, a tanítói küldetés és a megszentelés egyéb formáinak az egyház működését, tevékenységét, és a tagjait összekapcsoló kötelékeket meghatározó alapadottságait. Az így létrehozott szintézis kristálytiszta és szisztematikus áttekintését adja az egyház tanításbeli és fegyelmi egységének, amely nemzetközi szinten erősíti az egyházjog, mint szent tudomány műveléséhez elengedhetetlenül szükséges teológiai és jogi alapok megismertetését és reflexióját. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. RAAD. E. (Dir.) Systeme juridique canonique et rapports entre les ordonnancements juridique (XII Congrès International de Droit Canonique, 20-25 septembre 2004, Adma [Liban]), Publication Université La Sagesse, Beyrouth 2008. pp. 895 Hosszú várakozás után 2008-ban látott napvilágot Elie Raad szerkesztésében a Nemzetközi Kánonjogi Társaság (Consociatio internationalis studio iuris canonici promovendo) XII. Világkongresszusának kongresszusi kötete. A Libanoni Katolikus Egyetem (Université La Sagesse) Kánonjogi Fakultása által 2004. szeptember 20-25-ig megrendezett világkongresszus a Sistema giuridico canonico e raporti interordinamentali címet viselte. A konferenciát köszöntötte Mar Nasrallah Boutros Sfeir bíboros, Antióchia és egész Kelet pátriárkája; Paul Matar, bejrúti érsek; Cesare Mirabelli professzor, a Nemzetközi Kánonjogi Társaság elnöke; és Elie Raad az Université La Sagesse Kánonjogi Karának dékánja. A kongresszusi kötet a köszöntők ismertetése után az egyes szessziók sorrendjében tárgyalja a konferencián elhangzott előadásokat (29-890), melyek szövegét a témához kapcsolódó rövid tanulmányok (vö. communicationes) követik (595-890). A hét szesszió anyaga több szempontból - a kánonjog egyes részterületeinek megközelítésében - világítja meg a konferencia központi témáját. Az interrituális kérdéseknek szentelt első szesszió előadásait (Appartenance el interritualite) Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek tanulmánya vezeti be (Questioni interordinamentali tra la chiesa latina e le chiese cattoliche orientali, 29-36). Ezt követi Gianfranco Ghirlanda, a Pontificia Universitá Gregoriana rektorának “Populus Dei universus ” et “populi Dei portiones ” címmel elmondott elemzése (37-90), mely az egyetemes és a részegyház kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a sajátjogú egyházakra. Ugyanennek a témának szentelt figyelmet Cyril Vasil professzor, a Pontificio Istituto Orientale rektora is (91-109). A személyi és területi elv érvényesülésének és kérdéseinek felvázolására Onorato Bucci professzor vállalkozott ( 111 -181 ), a kérdés libanoni tapasztalatait pedig Béchara Rád’ mutatta be (183-195). A második szesszió az egyházon belüli kormányzati struktúráknak volt szentelve (Structures de gouvernement, 197-265), melyen belül kapott helyet többek között Helmuth Pree előadása Interconfessional relations címmel (255-265). A harmadik szesszió a normaalko
