Kánonjog 12. (2010)
JOGGYAKORLAT - Szlávik Antal: A feltételes házassági beleegyezés lehetősége és határai jogrendközi viszonylatban
114 Joggyakorlat ben az összefüggésben feltételen értjük azt, amikor a kon trahens a szerződés érvényességét valamely körülmény megvalósulásához köti, mely általában jövőbeli és bizonytalan.1 A szerződő fél házasságának érvényességét eme körülmény meglététől teszi függővé. Ez azt jelenti, hogy házasságának jogi hatása elhalasztódik addig, amíg be nem bizonyosodik az óhajtott körülmény megléte. A kontrahens egyrészt házasságot akar kötni, és akarja, hogy az ő házassági beleegyezése azokat a jogi hatásokat hozza létre, melyek a jogrendből előre láthatóak. Másrészt viszont, a házasságot csupán bizonyos feltétellel akarja, „ha” valami megvalósul, „csak azzal a feltétellel”, ha valóra válnak bizonyos személyes körülmények, melyekkel a jogrend - mivel nem tartja szükségesnek azokat összekapcsolni a házassággal - nem számol. A szerződő fél személyes nézete viszont az, hogy számára a feltételül szabott körülmény különleges jelentőséggel bír, olyannyira, hogy ha az nem valósul meg, akkor nem akarja a házasság jogi következményeit sem. A feltétel legtipikusabb és legsajátosabb jele az összekötés-, ti. hogy a szerződő fél összeköti a (kivánt vagy nem kivánt) körülményt a házassági beleegyezéssel annak joghatása szempontjából. A kontrahens tehát a feltétel teljesülésétől teszi függővé házasságának létrejöttét. 2. Indíték (praesuppositum) A feltételtől meg kell különböztetnünk az indítékot. Ebben az esetben a szerződő fél nem teszi függővé házasságának érvényességét bizonyos körülmény meglététől, vagy meg nem lététől. Ez a körülmény, vagy pl. a házastársul választott személynek valamely tulajdonsága indítékul szolgál a házasságra, ez lesz a házasság megkötésének indítóoka, motívuma. íme egy példa: Mária azért akar feleségül menni Jánoshoz, mert meg van győződve arról, hogy Jánosnak olyan felfogása van a vallásról, politikáról, a szociális tanításról, mint neki. Máriának ez az értékelése csupán indítékul, motívumként szolgál a házasságra Jánossal. Ebben az esetben nem beszélhetünk feltételről, mert Mária nem szabott feltételt az említett tulajdonságok meglétét illetően, csupán ezek motiválták őt a házasságra. 3. A mód (modus) A feltételtől meg kell különböztetnünk a módot, vagy kötelezettséget is. Ez abban az esetben fordul elő, amikor a kontrahens meg van győződve arról, hogy a vállalt kötelezettséget a másik partner úgy értelmezi, hogy az benne foglaltatik a házassági beleegyezésben. Valójában viszont, a vállalt kötelezettség megtartása vagy meg nem tartása nem befolyásolja a házasság érvényességét. Például: József a házasságkötésük előtt megígérted Erzsébettel, hogy a házasságban fog segíteni férjének az ő üzleti ügyeinek végzésében. Erzsébet ezt meg is ígéri, és ezzel a kötelezettségvállalással köt házasságot Józseffel. Erzsébet ezt úgy értelmezi, hogy 1 A jövőre vonatkozó feltételt nevezi a kánonjog feltételnek a szó szoros értelmében. A múltra és a jövőre vonatkozó feltételt pedig nem a szó szoros értelmében vett feltétel.
