Kánonjog 12. (2010)

KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Az egyház és állam kapcsolatainak alakulása Közép- és Kelet-Európában az elmúlt két évtized jogalkotásának tükrében

110

Közlemények

III. A SZENTSZÉKKEL KÖTÖTT KÖZÉP ÉS KELET-EURÓPAI KONKORDÁTUMOK ÉS KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOK MINT NEMZETKÖZI JOGI GARANCIÁK MÁS FELEKEZETEK SZÁMÁRA A PARITÁS ELVE ALAPJÁN

Ahogy arra már utaltunk, a konkordátumok garantálják a katolikus egyház lelki küldetésének a társadalmon belül történő szabad teljesítését, és ugyanakkor a nemzetközi jog szintjén védik annak autonómiáját az állammal szemben.27 Ez az egyedülálló garancia a paritás elve alapján jótékonyan kihat más bejegyzett felekezetek szabad működésére.28 A közép- és kelet-európai országok - elfogadva az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat, és hasonló elvek alapján, melyek kikristályosodtak a konkordátumok vagy részleges megállapodások előkészítő tárgyalásai folyamán - a területükön működő és államilag elismert, jelentős számú hívővel rendelkező egyházakkal vagy vallási közösségekkel kétoldalú megállapodásokat készítettek elő és írtak alá (pl. evangélikusok, reformátusok, zsidó hitközségek, az ortodox egyházak, baptisták, stb.). Természetesen ezek a szerződések, amelyek önálló jogszabályban vagy kormányhatározatban kerültek kihirdetésre, nem rendelkeznek a konkordátumok alapvető jellegzetességével, azaz a nemzetközi karakterrel. Ennek ellenére, a paritás elve alapján a hatályban lévő konkordátumok tartalma lényegi hivatkozási alapot és közvetett garanciát biztosít a más vallási közösségekkel megkötött megállapodások számára.29 Ha egy pillantást vetünk a magyarországi állam és egyház kapcsolatában kialakított modellre, kristálytisztán látható, hogy a vallási szféra törvényi rendezése miként kötődik egyfelől történelmi hagyományokhoz, másfelől a 20. és a 21. században formálódó demokratikus politikai környezet sajátosságaihoz.30 A fentebb említett ún. „történelmi egyházakkal” kötött megállapodások nem pusztán az állampolgárok valódi szabadságának a megvalósítását célozták31, hanem egyúttal az állam - amely az állampolgárok összességéből tevődik össze — kitüntetett célját, azaz a közjót, mely magában foglalja a társadalom és tagjainak erkölcsi és kulturális értékeit is.

religiose e, in particolare, la partizipazione alia santa Messa nelle domeniche e nei giorni festivi. Acta Apostolicae Sedis 90 (1998) 320.

27 MARTÍN de Agar, J.T., La teória eoncordataria desde el punto de vista del Derecho canónico actual, in VÁZQUEZ GaRCÍA-PENUELA, J.M. (ed.), Los Concordatos: pasado y futuro (Actas del Simposio Intemacional de Derecho Concordatario; Almeria, 12-14 de noviembre de 2003), Granada 2004. 129-146.

28 Vö. VIEJO-XIMÉNEZ, J.M., Concordats from Pius XI! to Paul VI (1939-1978), in SZUROMI, SZ.A. (ed.), Concordatary Law, 88-201, különösen 89.

29 Vö. MEYSZTOWICZ, V., La religion dans les constitutions des états modernes (Pontificium Institutum Utriusqe luris), Roma 1938. 30-32.

30 SCHANDA, B., Ungarisches Staatskirchenrecht 15 Jahre nach der Wende, in Zeitschrift für evangelisches Kirchenrecht 52/3 (September 2007) 560-570, különösen 560-562. ERDŐ, P., Die ungarische Kirche in Europa — Kirche im Wandel, in ERDŐ, P. (ed.), Mission et culture, Budapest 2007. 77-91, különösen 77-83.

31 The Constitution of the Republic of Hungary, Art. 60 (2).