Kánonjog 11. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Ujházi Lóránd: A joghézag feloldásának lehetőségei az egyház hatályos jogában (CIC 19. kán.)
98 Közlemények vehető jogcselekményt érvénytelenítő és jogképességet megsemmisítő kérdésekben. A hasonló esetekre hozott törvények figyelembevétele - analogia legis - alatt alapvetően a hatályban lévő kánoni törvényeket értjük. Kivételt csak az az eset jelenthet, ha az egyházjog az adott hasonló kérdésben kanonizálta az isteni joggal nem ellentétes világi törvényt (22. kán.). A jog alapelveinek alkalmazására, az analogia iurisra sem a törvénykönyvben sem azon kívül nem találunk kimerítő felsorolást. Azonban a hatályos jogi szövegekben, a kánoni hagyományban sok alapelvet találunk (igazságosság, értelmesség, stabilitás, az egyén és a közösség védelme, stb.). Ezen elvek alatt, nemcsak a pozitív jog által kidolgozott elveket értjük, hanem jelentik a pozitív isteni jogból és természetjogból kiolvasható alapelveket is. A joghézag megoldásának eszköze a Római Kúria bírósági jogszolgáltatása és közigazgatási gyakorlata. A bírósági jogszolgáltatás alatt nemcsak a Rot a Romana, hanem más bírói kompetenciával (Apostoli Signatura, Hittani Kongregáció bizonyos esetekben) rendelkező központi hivatal jogszolgáltatását is értjük. A közigazgatási gyakorlat esetén figyelemmel kell lenni a joghézag természetére és ennek megfelelően megválasztani az illetékes központi hivatalt. A központi hivatalok esetleges kompetenciaütközése esetén az Apostoli Signatura gyakorlata vagy döntése jelenthet eligazítást. Mind a jogszolgáltatásra, mind a közigazgatási gyakorlatra igaz, hogy csak akkor tud igazi segítség lenni az alsóbb egyházi hatóságok vagy bíróságok számára, ha ítéletei és határozatai az ugyanolyan kérdésekben viszonylagos állandóságot mutatnak és az alsóbb hatóság számára könnyen hozzáférhetőek. Joghézag esetén a jogtudósok közös és állandó véleménye jelenthet még segítséget. Nem a véleményt képviselők száma határozza meg a vélemény objektív értékét, hanem a felsorakoztatott érvek logikussága és az egyház tanításával való hannóniája. Mindegyik alapelv alkalmazásánál figyelembe kell venni az egész kánoni struktúrát átjáró alapelvet, a méltányosságot, aminek a kánoni hagyományban sajátos értelmezése van. A joghézag kitöltése akármilyen úton történik is, bár a későbbi hasonló esetekben segítséget jelenthet, nem hoz létre kötelező, követendő nonnát arra vonatkozóan, hogy a hatóságnak a későbbi ugyanolyan vagy hasonló esetben hogyan kellene eljárnia. A Keleti Egyházak Törvénykönyve - bár hatályos és az egyház legfőbb jogalkotója által kibocsátott kötelező jogi norma — nem képezi a latin egyház jogában fellépő joghézag kiegészítő forrását, mivel az különálló, egységes rendszere a kánonjog egyetlen corpusának, amit a latin Egyház Törvénykönyvével együtt alkotnak.
