Kánonjog 11. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: A "disposito" mint az egyházi személyek foglalkoztatásának, a Magyar Állam által elismert formája
78 Közlemények. tünk, akkor sem, ha pl. egyházi iskolában tanítanak vagy szociális intézményt vezetnek, stb. Munkájukért nem bért, hanem ún. javadalmat kapnak, és amennyiben valamelyik egyházi intézményben végeznek munkát, munkaköri leírás helyett feladatköri leírás adható számukra.” Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCI1. tv. 178. § 22. pontja egyértelműen jelzi, hogy az ún. egyházi személy nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá, mivel éppen emiatt szükséges a személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében, külön rendelkezéssel kinyilvánítani, hogy ebben a vonatkozásban a munkaviszonyban állók adómegállapítására érvényes szabályokat kell alkalmazni. Önálló kérdést vet fel az egyházi személyek által ellátott szolgálat tartalmának állami hatóság által történő vizsgálata és vizsgálhatósága. Általánosságban elmondható, hogy az egyházi személy dispositio-ja révén, egyházi intézményben minden olyan feladatkört elláthat, amihez szükséges képesítéssel rendelkezik, tiszteletben tartva a tisztán hitéleti tevékenység belső előírásait. Amennyiben a tevékenység nem tisztán hitéleti - pl. szociális, vagy oktatási intézmény vezetése —, úgy ugyan az egyházi személynek is meg kell felelnie az adott feladatkör ellátásához az állami jogszabályokban támasztott feltételeknek, de az így elnyert feladatkört egyházi személyi jogviszonyban is betöltheti. Ennek a sajátos jogviszonynak az igazolása az illetékes egyházi hatóság által kiállított nyilatkozat, amely tartalmazza a dispositio tényét. A munkaviszonyt, vagy a közalkalmazotti - illetve azzal egyenlő elbírálás alá eső — jogviszonyt helyettesítő dispositio elismerését a 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet 2003. január 1-i módosítása kifejezett formában említette a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működtetése vonatkozásában", de ugyanezen elvek alapján járt el a 310/2004. (XI. 13.) Kormányrendelet, amikor az egyházi intézményekben pedagógus munkakörben tevékenykedő egyházi személyek tekintetében az egyházi jogviszonyt (vö. dispositio) a közalkalmazotti vagy munkaviszonnyal egyenértékűnek ismerte el.11 12 Az 1990. évilV.tv. 17. § (1) pontosan felsorolja azokat acélokat, amelyekre a Magyarországon jogi személyiséggel rendelkező egyházak egyházi intézményeket hozhatnak létre. Ezek a célok kiterjedhetnek - a vallásszabadság alkotmányban szavatolt elvének a gyakorlásán túl — a művelődés, a szociális, az egészségügyi, a sport és iíjúságvédelmi feladatok ellátására. Nem kérdéses tehát, hogy a felsorolt egyházi intézményekben, a hatályos magyar jogszabályok alapján, az egyházi személyek - függetlenül a feladatkör tartalmától - egyházi jogviszony keretében tevékenykedhetnek. A szolgálat tényleges tartalmának vizsgálatára, illetve minősítésére ezekben az esetekben, a hatályos jogszabályok alapján, nincs felhatalmazása sem az adóhatóságnak, sem más állami szervnek. Jól látható, hogy a hazai álla11 188/1999. (XII. 16.) Korm. rend. (módosítva: 2003. 1. I.) 5. § (2) - Egyházi intézmény engedélyezése esetén, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti alkalmazott a munkakörét egyházi személyként, szerzetesrend tagjaként látja cl, csatolnia kell az illetékes egyházi szerv erre vonatkozó nyilatkozatát. 12 310/2003. (XI. 13.) Komi. rend. 11. § (2) - (...) ahol c rendelet közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt említ, azon - az egyházi fenntartású közoktatási intézményekben - pedagógus munkakörben alkalmazott egyházi személyt is érteni kell.