Kánonjog 11. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények távolabbi következményei - Fegyelmi intézkedések a CIC VI. könyvén kívül
72 Közlemények. számára is kérhető (61. kán.), a hatóságok elérésére való képtelenség ( 1048. kán.), a szabálytalanság alatt levő személyre vonatkozik. A megjegyzés, „gyóntató útján”, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a felfolyamodásnak gyónás útján kell történnie, hanem csak azt, hogy olyan papon keresztül, akinek van gyóntatási fakultása azon személy irányában, aki a felmentést kéri.“ A hatóságtól jövő, kérésre adott negatív válasz a szent rendek gyakorlása alóli felfüggesztésnek is minősül a jövőre vonatkozóan.68 69 Bizonyos esetekben a felmentést közvetítő személy ügyvédként is szerepelhet, mivel a szabálytalanságok általában büntetendő cselekményekből fakadnak.70 A CCEO-ban maga a gyóntató az, aki igen sürgős és titkos esetekben a felmentést megadhatja, de a gyónónak kell felfolyamodással élnie az illetékes hatóság felé (CCEO 767. kán. 3. §). Emellett a keleti Codex egyértelműen Írja, hogy az akadályok csak akkor lépnek életbe, ha a bűnt, ami az akadályt létrehozta, a keresztelés után követték el (CCEO 762. kán. 2. íj). A következmények (szabálytalanságok) alóli felmentés esetén a felmentő hatóság vezeklést (1340. kán.) is kiszabhat, hasonlóan, mint a büntetések elengedésénél (1348. kán.). VII. A MENTŐ VAGY ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK MÉRLEGELÉSÉNEK LEHETŐSÉGE Az 1321-1330. kánonok több olyan körülményt tartalmaznak, amelyek befolyásolhatják az elkövető büntethetőségét. Alapvetően azt mondhatjuk a 1045. kánon analógiájára, hogy a következmények nem tudása nem mentesít a következmények alól; de azt is mondhatjuk, hogy ha a büntetendő cselekményt elkövető személy a hibáján kívül nem tudta, hogy törvényt vagy parancsot szeg meg (1323. kán. 2.), nem büntethető, mivel az erkölcsi beszámíthatósága megkérdőjelezhető. Ha pedig a büntetés nem lép életbe, akkor a büntetésből fakadó következmény sem,71 ám tudta, hogy tette büntetendő, csak nem tudott a büntetésről vagy a következményről, akkor a büntetés ugyan nem, de a következmény életbe lép. Ha a következmények a büntetésekből fakadnak, és a mentő körülmények (1323. kán.) miatt a büntetést nem alkalmazták, akkor a következmény sem lépett életbe. Más a helyzet viszont, ha a következmény a büntetendő cselekmény elkövetése után ipso facto életbe lép. Az 1321. kánon feltételezi a beszámíthatóságot. Ha azonban a következmény beálltának feltétele a szándékosság (pl. emberölés) és nem a beszá- míthatóság, és a cselekedetet nem szándékosan követték el, akkor a következmény nem lép életbe. Az 1322. kánon nem a büntethetőségről beszél, hanem a biinteten68 MaRZOA, Á. - MIRAS, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (cd.), Exegeticul Commentary, III/I. 1011 (González De Valle, J. M.). 69 MARZOA, Á. - Miras, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (cd.), Exegetical Commentary, 1II/1. 1010 (González De Valle, J. M.). 70 MARZOA, Á. - MIRAS, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (cd.), Exegetical Commentary, III/I. 1009 (González De Valle, j. m.). 71 DE Paolis, V., irregolarita, 699.
