Kánonjog 11. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények távolabbi következményei - Fegyelmi intézkedések a CIC VI. könyvén kívül

Közlemények 65 délyt kapjon, hogy másként cselekedjen, mint ami a jogban elő van írva.36 Ha a szerzetes más módon követett el büntetendő cselekményt a hatodik parancs ellen (1395. kán. 2. §)37, az elbocsátás nem kötelező, hanem fakultatív: az elöljáró dönt­heti el, hogy az elkövető megjavítása, az igazságosság helyreállítása vagy a bot­rány helyrehozatala kellőképpen elérhető-e más módon vagy sem (695. kán. 1. §). Ha nem az elbocsátás mellett dönt, akkor nem kell megindítania az eljárást. A Sacramentorum Sanctitatis Tutelae38 dokumentum kiadása óta, a klerikusok által, a hatodik parancs ellen, 18 év alatti kiskorúak kárára elkövetett büncselekmé- nyek39 esetén az elöljárónak nincs lehetősége mérlegelni az elbocsátási eljárás és az egyéb eszközök alkalmazásának lehetősége között, mivel ez a bűncselekmény már a Hittani Kongregáció hatáskörébe tartozik. Egy ilyen esetben az előzetes vizsgálat eredményét el kell küldeni a Kongregációnak és az elöljáró köteles a Kongregáció döntését végrehajtani. Ez a rendelkezés azonban csak klerikusokra alkalmazandó, és nem pedig nem-klerikus szerzetesekre. Tennészetesen arra mód van, hogy a szerzetesi elöljáró kérje a nem klerikus szerzetes esetén is a Hittani Kongregáció közreműködését és az ügy odautalását. Nem említi a kánonjog külön a homoszexuális cselekedetet sem, hiszen az 1395. kánon 1. §-ának megfogalma­zása alapján az beletartozik a „hatodik parancs elleni más bűn” kategóriájába, és így ennek megfelelően további következményekkel járhat. 6. Büntetendő cselekmények az emberi élet és szabadság ellen Ha valaki emberölést követ el, vagy sikeresen magzatelhajtást végez, vagy po­zitívan közreműködik bennük, vagy súlyosan és szándékosan megcsonkítja önma­gát40 vagy mást, vagy öngyilkosságot kísérel meg,41 szabálytalanság miatt nem veheti fel a rendeket (1041. kán. 4-5), vagy ha ezeket szentelés után követi el, ak­kor el van tiltva a rendek gyakorlásától (1044. kán. 1. §. 3). Az öngyilkossági kí­sérlet csak akkor eredményez szentelési szabálytalanságot, ha az öngyilkosságot megkísérlő személy beszámítható állapotban volt a cselekmény végrehajtásakor.42 Magzatelhajtás esetén az elkövető (vagy a pozitív közreműködő) csak egyetlen ki­közösítésbe esik (a büntetés nem többszöröződik) de a rendek felvételét vagy gya­korlását tiltó szabálytalanság többszöröződik (1046. kán.) 36 DE Paolis, V., La vita consucrutu nella Chiesa, Bologna 1991. 390. '7 Noha az 1395. kánon csak klerikusokról szól, a 695. kán. 1. §-a kiterjeszti ezt a nem klerikus férfi vagy női szerzetesekre is. M lOANNES PAULUS II, M.P. Normae ile gravioribus delictis Congregationi pro Doctrina Fidei Reservatis Promulgantur, 30. IV. 2001, in AAS 93 (2001) 737-739: Art 4, §1. A dokumentum nem tesz különbséget a kisebb és nagyobb súlyú szexuális bűncselekmények között. A Hittani Kongregáció gyakorlatát alapul véve mondhatjuk, hogy az elöljárónak már akkor is fel kell terjesztenie az ügyet, ha a kérdéses klerikus és a másik, kiskorú személy között olyan testi érintkezés történt, ami csak házasságra készülők között engedhető meg. 411 Vö. DÜNN, B., Does a Vasectomy Constitute an irregularity to the Sacrament of Orders?, in Studia Canonica 38 (2004) 481-508. 41 Az öngyilkossági kísérlet nem olyan kísérlet, mint amit az 1328. kánon említ, hanem meghiú­sult öngyilkosság, vö. MaRZOA, Á. - MiRAS, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (cd.), Exegetical Commentary, III/1. 989 (GONZALEZ De VALLE, J. M.). 42 ERDŐ P., Egyházjog, 496.

Next

/
Thumbnails
Contents