Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A szentelmények, mint a kultikus élet sajátos kifejeződései (Teológiai és kánonjogi megfontolások)
A SZENTELMÉNYEIC, MINT A KULTIKUS ÉLET SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSEI 45 A büntető rendelkezés miatt vannak különleges helyzetben a kiközösítettek, ám az csak a szentségek megengedett vételét tiltja számukra. így, amennyiben botrány nem fenyeget, nem kell megtagadni tőlük a szentelményeket. Az ördögűzést az arra felhatalmazott pap nemcsak katolikusokkal és katekume- nekkel szemben, hanem nem-katolikusokkal, sőt kiközösítettékkel szemben is alkalmazhatja.87 Ami az istentiszteletre szánt, tehát felszentelt vagy megáldott dolgokat illeti, csak rendeltetésszerűen használhatók, tehát profán használat tilos, kivéve, ha elvesztették felszentelt vagy megáldott voltukat (1269. k.). Elidegenítésükre és elbirtoklásukra is speciális szabályok vonatkoznak (1269. k.). Szent jellegük megsértése (profanatio) kánoni büntetést von maga után (1376. k.). ÖSSZEGZÉS A szentelmények végeredményben az autentikus katolikus hitélet és istentisztelet legitim kifejezői,88 éberen tartják a megszentelődés vágyát és előmozdítják a megszentelődést, nemcsak az embernek, de magának a kozmosznak a megszentelését is.89 Kifejezik és tudatosítják, hogy újra és újra Isten jelenlétében és jelenlétének védelmében kívánunk élni, törvényeit megtartani. A kultikus élet kiterjed az egész életre, annak minden körülményére,90 (nemcsak a szentségekre) s a maga módján és életállapotában minden krisztushívő valamilyen módon részt vesz a liturgiában, az Isten dicséretében. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szentelmények is felfoghatók úgy, mint a hit támadó és védő fegyverei. A kultikus élet lényegét a szentségek, integráns elemét a szentelmények és járulékos elemeit pedig a megszentelés és megszentelődés egyéb eszközei (szertartások) alkotják. Ennek alapján csak a szentségi életre vonatkozóan vannak jogilag kötelező előírások, ellenben nincs jogi kötelesség a szentelmények vételével kapcsolatban, a rá vonatkozó kánonok ezért főleg buzdító jellegűek. Mivel szent jelekről és rítusokról van szó, a velük kapcsolatos tisztelet azonban jogi kötelezettség. Mivel a hitet kifejezik és táplálják, vételük a hívő megszentelését szolgálja, ezért azok vételére a kellően felkészült hívők jogosultak, ám vételükre nem kötelezettek. Mivel könnyen eshetnek babonás, mágikus tévedés áldozatává a velük kapcsolatos helyes Ítélethozatal, ezért indokolt, hogy a rá vonatkozó fegyelem irányítása és felügyelete egységes legyen s ennek a legmegfelelőbb jogtechnikai eszköze a legfelső hatóság számára történő rezerváció. A szentelmények időről időre változhatnak, ám fogyatkozásuk és használatuk a hitélet gyengülésének biztos jele. x7 SIPOS, I., Katolikus egyházjog, 164. 88 DONGHI, A., Sacrumentuli, in SARTORE, D. - TRIACCA, A.M. - ClBIEN, C. (a cura di). Liturgia (Dizionari San Paolo). Milano 2001. 1733. 87 HÄRING, B„ Das Gesetz Christi, II. München - Freiburg 1967. 196-197. 90 Vö. Ghirlanda, G., Sacramentale, in CORRAL, C.S. - DE PAOLIS, V. - Ghirlanda, G. (a cura dí), Nuovo Dizionario di Diritto Canonico, Milano 1993. 939.
