Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A szentelmények, mint a kultikus élet sajátos kifejeződései (Teológiai és kánonjogi megfontolások)
A SZENTELMÉNYEK, MINT A KULTIKUS ÉLET SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSEI 33 meg, úgymint „ 1 ) némelyek a megszentelendő embert, vagy az ember megszentelésére és üdvére rendelt dolgokat, az ördög hatalmából kiragadják (ördögűzés, exorcismus);2* - 2) némelyek a megszentelésre hangolnak, az emberben hitet, tiszteletet és áhítatot ébresztvén Isten és az istenes dolgok iránt, mint a szentségek és a szent mise-áldozathoz kötött szertartások (caeremoniae); - 3) némelyek a megszentelést elősegítik és öregbítik, ti. bizonyos jámbor gyakorlatok, minők az Úr imája, az egyház által megállapított imák (pl. zsolozsma), a szent helyen mondott könyörgések, a misében és a Breviáriumban mondani szokott egyetemes gyónás, a mellnek alázatos és esdeklő verése, alamizsna; melyek által a segítő kegyelmek nyerhetők, a bocsánatos bűnök kiengesztelhetők, az ideiglenes büntetések megválthatók. Továbbá 4) a megszentelést elősegítik az egyes személyek vagy dolgok megáldása, nemkülönben maguk a szent és megáldott dolgok, melyekkel bizonyos iidvhozó erő van egybekötve, akár saját benső szentségükből kifolyólag, mint Jézus és Mária legszentebb nevekkel, a keresztvetéssel, akár az egyház áldásából kifolyólag, mint a szentelt vízzel, gyertyákkal, pálmával, hamuval, ételekkel stb., az egyház szokása szerint megáldott dolgokkal, melyek által kieszközölhető a segítő malaszt, eltörölhetők a kisebb bűnök, az ördög incselkedései elüzhetők, sőt ideiglenes javak is, mint pl. egészség nyerhetők, amennyiben a lélek üdvére nézve hasznosak is. De itt megjegyzendő, hogy a szentelmények nem közvetlenül törlik el a bocsánatos bűnöket, hanem általuk csak kieszközöltetik a kegyelem a bánat és a szeretet érzelmének felébresztésére.29 Végeredményben a szentelmények vehetők tág és szűk értelemben. Tág értelemben érthetjük rajtuk mindazokat a vallásgyakorlatokat, mint például a miatyánk imádkozása, vagy alamizsnálkodás, vagy a szentségek kiszolgáltatása során alkalmazott szertartásokat, melyeket az egyház előírt, míg szűk értelemben csak azokat a dolgokat vagy cselekményeket értjük rajtuk, melyeket az egyház a szentségek utánzásaként használ, főleg lelki hatások elnyerése végett. Ebben a szűk értelemben vett szentelményeket nevezték a régi teológusok kisebb szentségeknek, azaz sacramenta minora-nak.30 Ehhez talán csak azt fűzhetnénk hozzá, hogy a szó legszorosabb értelmében csakis azok a dolgok vagy cselekmények tartoznak a szentelmények közé, melyeket az Egyház mint ilyeneket létesített, s melyek kiszolgáltatására külön szolgálattevőt rendelt.31 2. A szentelmények hatása és hatékonysága A szentelmények hatása: Ennek leírásában is felülmúlhatatlan Schütz Antal:32,,!. Tárgyi szentelés, azaz Isten tiszteletére való átutalás és alkalmassá tevés. Az ördögűzés főleg „arra irányul, hogy a hívek erőt cs kegyelmet nyerjenek a gonosz szellem kísértéseivel, támadásaival szemben, de vannak cxorcizmusok, amelyek föltételezik az ördögtől való megszállást (obsessio daemonica) és az ördög kiűzésére irányulnak”. Vö. MlHÁYFI Á., Az emberek megszentelése (Szentségek és szentelmények), Budapest 1926. 416. Vö. MÜLLER, E., Katliolikiis erkölcstan, 565-566. 311 Vö. PRÜMMER, D., Manuale theologiae moralis, 72. 31 Vö. NOLDIN, H. - SCHMITT, A., Summa theologiae moralis, III. 36. 32 Leírása nagy vonalakban egyezik a korabeli moralisták és kanonisták felfogásával.
