Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
KÁNONJOG 11 (2009) 15-26. ERDŐ Péter AZ EGYHÁZI HIVATAL FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A KÁNONJOGBAN BEVEZETÉS; I. AZ EGYHÁZI HIVATAL FOGALMA; II. A HIVATAL ÉS AZ EGYHÁZKORMÁNYZATI HATALOM; III. A HIVATAL LÉTESÍTÉSE; IV. A HIVATAL MEGVÁLTOZTATÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE; V. A HIVATAL KÁNONI BETÖLTÉSE; VI. AZ EGYHÁZI HIVATAL BETÖLTÉSÉNEK ALANYI FELTÉTELEI; VII. A HIVATAL BETÖLTÉSÉNEK OBJEKTÍV FELTÉTELEI; VIII. A HIVATAL BETÖLTÉSÉNEK FŐBB FORMÁI; KÖVETKEZTETÉSEK Bevezetés A krisztushívők keresztségiik és bérmálásuk alapján nagyon sok módon járulhatnak hozzá az Egyház építéséhez és missziós küldetésének teljesítéséhez. Vannak azonban olyan sajátos feladatok vagy szolgálatok, amelyek hivatalos megbízást kívánnak, és amelyekben magának az Egyháznak a nevében jár el a keresztény ember. Amikor tehát magánemberként tesz tanúságot hitéről, az Egyházat csupán szociológiai értelemben képviseli, de nem azzal a biztonsággal, amely nagyobb garanciát jelent formálisan, jogilag is mind az Egyház tagjai, mind a külvilág tagjai felé. Az Egyházon belül is a feladatkörök sokszor különleges szentségi megalapozást kívánnak és éppen a szentségben kapott kegyelem erejénél fogva gyakorolhatók. Amikor napjainkban számos gyakorlati helyzetben felmerül a kérdés, mely feladatokat kell felszentelt személyeknek ellátniuk, vagy melyeket célszerű a felszentelt személyekre bízni, a teológiailag helyes és lelkipásztori szempontból lehetséges vagy optimális megoldás megtalálásához az egyházi hivatalnak a kánonjogban kidolgozott fogalma adja a legbiztosabb eligazítást. Az alábbiakban ennek a jogintézménynek a pontos fogalmát és következményeit kívánjuk bemutatni a hatályos kánoni jog rendszerében. Ennek során helyenként szükséges utalnunk olyan problémákra, amelyek további tisztázásra szorulnak. I. AZ EGYHÁZI HIVATAL FOGALMA A hétköznapi egyházi beszédmódban a hivatal (officium) különböző feladatokat, szolgálatokat, funkciókat jelent, sőt néha Krisztus és az Egyház hármas feladatának (tria munera, das dreifache Amt) megjelölésére is használják. A kánonjogi szaknyelvben a hivatal, vagy pontosabban az egyházi hivatal (officium ecclesiasticum) minden olyan szolgálatot jelöl, „amely isteni vagy egyházi rendelkezéssel tartós megalapítást nyert, és amelyet lelki célra kell gyakorolni”1. A hiCIC 145. k. 1. §. A Keleti Kódex (CCEO 936. k. 1. §) egyszerűen csak hivatalról (officium) beszel. Az egyházi hivatalok cs közfunkciók megjelölésének terminológiai fejlődéséhez lásd pl. MÖRSDORF, K., De conceptu officii ecclesiastici, in Apollinaris 33 (1960) 75-87. MÖRSDORF, K.,
