Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Bosák Nándor: Az Imaórák Liturgiájának szerepe a szent szolgálatra rendelt személyek életében
12 Bosák Nándor 4. Végezetül még néhány gondolat a Zsolozsma ,,kötelezettségéről”. Kinek, hogyan, miként kell azt végezni. Az ÁR alapelvként rögzíti, hogy „ a Zsolozsma, a többi liturgikus cselekményhez hasonlóan, nem magánjellegű cselekmény. Az Egyház egész testére tartozik, azt teszi láthatóvá és közli hatásait. 7 A Zsolozsma végzése tehát az Egyház alapvető feladataiban való részvétel, és egyben az Egyház által közvetített kegyelmek forrása is. Ezért hangsúlyozta a rendelkezés a Zsolozsma közös végzését a hívek számára is. Ez a szempont — hogy a hívek számára is hozzáférhetőbb legyen a Zsolozsma - a megújításban is fontos hangsúlyt kapott. A Zsolozsma végzése az Egyház feladata, de hogy ez ne maradjon valamiféle általános ajánlás csupán, egyesek számára az Egyházban — éppen szolgálatukból következően - kötelességként jelentkezik (a rájuk bízott szolgálat részeként). ,, A nagyobb rendekben levők, illetve sajátos kánoni küldetéssel rendelkezők feladata, hogy meghirdessék és irányítsák a közösség imáját: „Azon munkálkodjanak, hogy a gondjukra bízottak valamennyien egy szív és egy lélek legyenek az imádságban. ” Gondoskodjanak tehát arról, hogy a híveket a szükséges oktatásban részesítsék és összehívják a zsolozsma főbb részeinek végzésére, kiváltképpen vasárnapokon és ünnepeken. ”17 18 „Ez a feladat azokra tartozik elsősorban, akik külön megbízás alapján hivatottak a zsolozsma végzésére, nevezetesen a püspökökre és az áldozópapokra, akik tisztségük címén imádkoznak a rájuk bízott népért és Isten egész népéért, valamint a diakónusokra és a szerzetesekre. ”19 ,,A zsolozsmázás annyira szent feladatként van rábízva azokra, akik az egyházi rendben szolgálnak, hogy mindegyiküknek el kell azt végeznie, a nép bekapcsolódása nélkül is, mindenesetre a megfelelő módosításokkal. Nekik ugyanis az Egyház hivatalos küldetést ad az Imaórák Liturgiájának végzésére, mégpedig azért, hogy az egész közösség szent kötelezettségét legalább ők biztosan és állandó jelleggel elvégezzék, és így Krisztus imádsága megszakítás nélkül megmaradjon az Egyházban. A püspöknek az imádságban elsőnek kell lennie egyháza tagjai között, minthogy kiemelkedő és egészen nyilvánvaló módon képviseli Krisztus személyét (...) A mikor a püspök a zsolozsmát végzi, mindig az Egyház nevében és rábízott egyházáért imádkozik. Az áldozópapok, egységben a püspökkel és az egész papsággal szintén megkülönböztetett módon képviselik Krisztusnak, a főpapnak a személyét, és így ugyanabban a feladatban részesednek: az egész rájuk bízott népért, sőt az egyetemes emberiségért könyörögnek Istenhez. Valamennyien a jó Pásztor szolgálatát teljesítik, aki azért imádkozik övéiért, hogy életük legyen és ezáltal tökéletesen egyek legyenek. ”20 17 ÁR 20. ÁR 23. 19 ÁR 17. 20 ÁR 28.
