Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Keppinger Boglárka: A katekumenátus szabályozása az egyetemes, valamint a magyarországi részleges egyházjogban
Közlemények. 89 A másik, milyen erősnek érzi a katolikus egyházzal való kapcsolatát? Nagyon erős 40% Erős 33% Közepes 19% Gyenge 2% Nincs 1% Ez a kép összhangban van a katekumenátusban és misztagógiában részt vettek 71%-os arányával, hiszen az első két kategóriába 73% sorolta magát. Ez lelkipásztori szempontból is alátámasztja a katekumenátus bevezetésének megfontolását, illetve annak gyümölcsöző mivoltát. Lelkipásztori szempontból érdemes megemlítenünk az egyik legkritikusabb kérdést, a katekumenek elbocsátását. A magyar lelkipásztorok szinte kivétel nélkül lehetetlennek tartják ennek kivitelezését, mivel a szentmisék „nyitottak”, azaz bárki bejöhet az utcáról is akár. Ezzel szemben Fogassy Judit nővér leírja a tajvani misszóban szerzett tapasztalait a katekumenek elbocsátásáról,17 melyek megszív- lelendőek lehetnek a magyar lelkipásztorok számára is. ÖSSZEGZÉS A fentiek alapján fontosnak tartjuk az OICA teljes szövegének megjelentetését magyar fordításban, a hozzáfűzött általános rendelkezésekkel és rubrikákkal együtt. Ez nemcsak jogi, hanem gyakorlati szempontból is indokolt, és nagyban segítheti a lelkipásztorok munkáját. Ezt a hiányt enyhíti a néhány hónapja megjelent nem hivatalos kiadás. Nyilvánvaló az is, hogy néhány helyen - melyeket igyekeztünk a szövegszerű vizsgálat során jelezni - FK szövege pontosításra szorul. Mindennél természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az FK jogi természetét, amely részleges jog szerint kiadott pasztorális útmutatás. Bár a katekumenátus intézménye elenyésző mértékben van jelen hazánkban, mégis ebben a kezdeti stádiumban hasznos lehet a lelikpásztori útmutatásnak az OICA rendelkezéseivel összhangban történő pontos figyelembevétele. 17 FOGASSY J., A katekumenátus intézményének fázisai és a plébániaközösség megerősítő ereje, in Mit kezdjünk a katekumenátussal? (Távlatok különszám 1999. Karácsony), 4.
