Kánonjog 10. (2008)
JOGGYAKORLAT - A Rota Romana Bíróságának perdöntő ítélete, a házasság szentség jellegének a kizárása miatt indított semmiségi perben. Fordította: Szotyori-Nagy Ágnes
134 Joggyakorlat 33. Végül a házasságkötést követő körülmények sem támasztják alá a házasság szentségi jellegének kizárására vonatkozó állítást. A házastársi együttélés első időszakában az alperes férj nagyon vágyott arra, hogy a házasságból gyermek szülessen: „Mindkettőnkben nagy volt a vágy a gyerek iránt, olyannyira, hogy nemcsak hogy alávettük magunkat klinikai vizsgálatoknak, hanem Cristina megkísérelte a mesterséges megtermékenyítést is, azonban a meddőség világos volt. Megtudtam, hogy a különválás után lánya született” (47.11) . Ezzel egyetértett a felperes fél is, csak annyit téve hozzá, hogy „ugyanolyan nagy volt a csalódás, amikor a meddőséget kimondták.” (19,11) Továbbá bizonyos az is, hogy a felperes fél hagyta el a házastársi otthont és így a házasság szerencsétlen módon hajótörést szenvedett. Ugyanis, az alperes elmondása szerint „a házastársi életközösség kilenc évig tartott, a perlekedések békével zárultak, amelyről azt gondolom, normálisak két ember között, akik együtt élnek. A sok nehézséggel és meg nem értéssel teli pillanatot Cristina legyőzte volna, ha érdeklődése nem a családon kívülre irányult volna” (47,11). A felperes fél pedig kijelentette, hogy a házastársi együttélés ideje alatt az alperes elhanyagolta őt annak ellenére, hogy „elhalmozott engem ajándékokkal, azonban érzelmi és erkölcsi szempontból távol éreztem őt magamtól” (19.11) . Ezzel kapcsolatban, ahogy panaszkodik az asszony: „minden egyes alkalommal amikor egy kis figyelmet és vigaszt kértem tőle, a szokásos mondatot vágta rá: ’Ha neked jó, jó, ha nem, el is válhatunk.”’ Mivel így állnak a dolgok, bizonyos, hogy a különválásnak és a válásnak az oka nem a házasság szentségi méltóságának az alperes részéről történő kizárása volt, hanem a házastársi életközösségnek a felperes asszony részéről történt megszakítása. Sőt, ahogy a felperes rokona elmondja: „a különválás után, amikor Cristina egy új társat talált, képes volt szülni” (27,10). 34. Mindezen jogi és ténybeli szempontokat éretten megfontolva, Mi, az alulírott turnusbeli Atyák, bírói tanácsba összegyűlve és egyedül Istent tartva szemünk előtt, Krisztus nevét segítségül híva, kijelentjük, elhatározzuk és perdöntő ítéletbe foglaljuk az előadott kételyre válaszolva: Nemleges, azaz nem áll fenn a házasság semmissége az ügyben a férj részéről a házasság szentség jellegének a kizárása miatt. Elrendeljük a jelen ügy bírósági költségeinek a felperes fél által történő megfizetését; a felek részére hozott ítélet illetéket pedig az ügyben érintett felek róják le. Az érintett helyi ordináriusoknak és a helyi bíróságok dolgozóinak elküldve elrendeljük, hogy ezt a véghatározatunkat közöljék mindazokkal, akiket érint annak minden jogkövetkezményével. Róma, a Rota Romana Bíróságának székhelyén, 2004. február (.. ,)-án Anton Stankiewicz délán, előadóbíró Giordano Caberletti Agostino De Angelis M. Xaverius Leo Arokiaraj, jegyző
