Kánonjog 10. (2008)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alperes idézése
114 Joggyakorlat perben az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság nem csak előbb adta ki perbehívó határozatát, hanem egyáltalán csak ő idézett. Ettől a perctől kezdve az ügy megszűnt érintetlennek lenni.43 A fentiek értelmében a feltett kérdés első felére IGEN-nel, a második részére NEM-mel válaszolunk, vagyis az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság megelőzés címén is illetékes a jelen köteléki perben. C) Vajon az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság a CIC1673. kánon 3. pontja értelmében a felperes lakóhelye szerinti illetékességet is megszerezheti-e a másik egyházmegyei Bíróságtól vagy sem? Láttuk, az Érseki Bíróság a perbehívott fél tartózkodási helye címén illetékes. Kérdés, hogy a felperes lakóhelye szerinti illetékességet is megszerezheti-e a másik Bíróságtól vagy sem? Elvileg Legfőbb Törvényhozó lehetővé teszi, hogy a felperes lakóhelyének bírósága megszerezze az illetékességet. A törvény előírása a következő „Az Apostoli Szentszéknek nem fenntartott házassági semmisségi ügyekben illetékes: (...) a felperes lakóhelyének bírósága, ha mindkét fél ugyanannak a püspöki konferenciának a területén lakik, és az alperes lakóhelyének bírósági helynöke az alperes meghallgatása után beleegyezését adja ”.44 Az nem vita tárgya, hogy a másik Püspökség és az Esztergomi Érsekség ugyannak a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a tagja. Ám nehézség van a második feltétellel. A másik Püspöki Bíróság helynöke, abban az esetben adhatja beleegyezését, ha az alperesnek lakóhelye (domiciliuma) van a másik egyházmegyében. A beleegyezés ugyanis csak abban az esetben lehetséges, ha nem egy bírósági helynök, hanem kifejezetten az alperes lakóhelye (nem pótlakóhelye vagy tartózkodási helye!) szerint illetékes bírósági helynök adja meg. Az alperes maga állítja, hogy a másik egyházmegyében pusztán tartózkodási helye van, ha vagusként éppen ott van. Ebből következik, hogy a másik bírósági helynök nem hallgathatja meg az alperest az illetékesség átadásával kapcsolatban, és még kevésbé adhatja beleegyezését, vagy tagadhatja meg a beleegyezését ahhoz, hogy a felperes lakóhelye szerint illetékes Esztergom-Budapesti Bíróság ítélkezzen a fenti köteléki perben. Tehát a második kérdés első felére NEM-mel, a második részére IGEN-nel válaszolunk, vagyis az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság a CIC 1673. kánon 3. pontja értelmében a felperes lakóhelye szerinti illetékességet nem szerezheti meg a másik Püspöki Bíróságtól. D) Vajon a jelen köteléki perben fennáll-e az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság illetékessége a CIC 1673. kánon 2. pontja értelmében az alperes lakóhelye vagy pótlakóhelye alapján vagy sem ? Az alperes előterjesztésének 3. bekezdésében helyesen állapította meg, hogy a „területi hovatartozás kánoni meghatározása az államitól eltér.” Az 1992. évi LX VI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. Rendelet 5.§ (2) bekezdés értelmében ,,A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Ha a polgár nem rendelkezik bejelentett lakó-, 43 Vö. CIC Can. 1512 n. I. 44 Vö. CIC Can. 1673 n. 3.
