Kánonjog 10. (2008)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alperes idézése
Joggyakorlat Ha kiderül, hogy az alperes lakóhely nélküli, hajléktalan, akkor a tartózkodás helye szerint illetékes bíróság, de ha a pillanatnyi tartózkodási hely sem kideríthető, és más címen sincs illetékes bíróság, akkor a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt fogható perbe alperes.30 Az alapos vizsgálat megtörténtének nyoma kell, hogy legyen az iratokban. Olyan is előfordult már, hogy alperes megpróbált kibújni az illetékes bíróság joghatósága alól és ügyét más bírósághoz átjátszani. Felperes keresetlevele csak alperes postai elérhetőségét tartalmazta. Bíróságunk felkérte felperest az adatok pontosítására. Felperes azt válaszolta, hogy alperes tartózkodási helye ismeretlen. A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal is csak arról tudta Bíróságunkat tájékoztatni, hogy az alperes valós lakcímét nem jelentette be, tehát „lakcím nélküli” polgár. Ilyen körülmények között Bíróságunk abból az alapelvből kiindulva, hogy a felperes alapvető emberi joga házasságával kapcsolatban az igazság megismerése, megtudva, hogy alperes egy felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat, megpróbálta onnan beszerezni alperes lakcímét. Azt a választ kapta, hogy az alperes ott is csak egy budapesti postafiók útján való elérhetőségét adta meg. Bíróságunk alperes postai címéből arra következtetett, hogy az alperes Budapesten rendelkezik domiciliummal vagy quasi domiciliummal, esetleg tartózkodási hellyel, és így az Esztergom-Budapesti Érsekség illetékességét a CIC 1673. kán. 2. pontja értelmében vélelmezte, és a megadott postai elérhetőség útján törvényesen perbe hívta az alperest. Köztudott, hogy „minden jogot, hacsak más nincs kifejezetten kimondva, nemcsak kereset védelmez, hanem kifogás is.”31 Ezzel a jogával élve, az alperes kézhez véve perbehívó határozatunkat, kifogást terjesztett elő az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság illetékességével kapcsolatban.32 Előterjesztésében azt állította, hogy nincs sem lakóhelye, sem pótlakóhelye, csak valós tartózkodási helye van, ám ez utóbbi egy másik egyházmegye területén található. Állításához mellékelte az egyik budapesti önkormányzat határozatát arról, hogy budapesti lakcímét a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel megszüntették, továbbá rokonainak közjegyző előtt tett nyilatkozatát arról, hogy az alperes az említett másik egyházmegyébe költözött. Bíróságunk a lakóhely szerinti illetékességre vonatkozólag eskü terhe mellett meghallgatta az alperest, aki kijelentette, hogy nincs sem lakóhelye, sem pótlakóhelye, csak tartózkodási helye. Budapesten munkahelye van. Területi kifogása van az Esztergom-Budapesti Érseki Bírósággal szemben. Elfogadja, ha a Bíróság kijelenti illetéktelenségét, majd az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság a CIC 1673. kán. 3. pontja értelmében átkéri az ügyet a másik egyházmegye bíróságától, akkor részt vesz a perben. Megismétli, ha a másik egyházmegye megadja az illetékességet, akkor a Bíróság rendelkezésére áll. A kánoni jog ismeri az abszolút illetékte- lenséget és a viszonylagos illetéktelenséget. Az abszolút illetéktelenség fenntar30 Vö. CIC Can. 1409 § 2. 31 Vö. CIC Can. 1491. 32 Vö. CIC Can. 1459 § 2.
