Kánonjog 10. (2008)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alperes idézése
Joggyakorlat 109 ved, ha: valamelyik féltől megtagadták a védelem jogát.”13 Bár vitatott kérdés, hogy milyen tágan kell értelmeznünk ezt a kijelentést: „valamelyik féltől megtagadták a védelem jogát”, ám abban egyetértenek a doktorok, hogy ha elmarad az alperes idézése, és az alperes nem is jelenik meg a bíró előtt,14 akkor az ítélet orvosolhatatlan semmisségben szenved.15 Nem nevezhetjük ezt az előírást újdonságnak, hiszen az U.S.A. részére 1970-ben „A házasság semmisségének kinyilvánításáért folyó perek új módjáról” kiadott normák között már szerepelt ez az előírás.16 III. AZ IDÉZÉS ELMARADÁSÁNAK OKAI Az idézés elmaradásának okai között azzal a szomorú ténnyel kell kezdenünk, hogy egyes bíróság személyzete járatlan az eljárásjogban. A dolog azért különösen szomorú, mert bizonyos beosztásokban Legfőbb Törvényhozó megkívánja a kánonjogi doktorátust vagy legalább a licenciátust.17 Az említett tudományos fokozatok hiánya esetében az Apostoli Szignatúra adhat a kinevezéshez jóváhagyást, de csak a régi Kódex előírása értelmében ti., hogy a kinevezendő „a kánonjogban jártas legyen”.18 Ez utóbbi engedményből kitűnik, hogy Törvényhozónak fontosabb a kánonjogban való jártasság, mint a tudományos fokozat. Gyakran előfordul, hogy a hívek azzal a kéréssel fordulnak a bírósághoz, hogy ne idézzék meg a másik felet, mert „nem akarok régi sebeket feltépni”, vagy „a gyerekeket a másik félnek ítélte a polgári bíróság és nem szeretné, hogy a láthatóság ezért kárt szenvedne”, esetleg még folyamatban van a polgári eljárás és nem szeretné, ha másik fél „felhasználná a kánoni perben elhangzottakat” akár anyagi, akár erkölcsi értelemben.19 Az is előfordul, hogy kérelmező arra hivatkozik, nem akarja a másik fél új, boldog kapcsolatát megzavarni. Bizony találkoztunk már olyan esettel is, hogy felperes tudatosan téves vagy más címet adott meg, hogy ezzel elkerülje alperes megidézését. Bármennyire érthetőek ezek a kérések ill. esetek, nem szabad hamis „lelkipásztori” szempontokkal érvelve a másik fél meghallgatását elmulasztani, hiszen érvényes a régiek bölcsessége „De me autem causa sine me nulla est” vagyis egy rólam szóló eljárás, ha azt nélkülem folytatják le, pontosabban a megidézésem nélkül, akkor semmis.20 Fontoljuk meg, hogy miközben egyik oldalon „szívességet” tettünk, a másik oldalon, durván belegázoltunk valakinek az alapvető jogaiba. 13 CIC Can. 1620 n. 7. 14 Vö. CIC Can. 1507 § 3. 15 Vö. LÜDICKE, K. (Hrsg.), Münsterischer Kommentar zum Codex Iuris Canonici, Essen 1985. Can. 1508. 16 Vö. CONS. PUBL. ECCL. NEO., Novus modus procedendi in causis nuUitatis matrimonii approbatur pro Statibus Foederatis Americae Septemtrionalis, II. 22, in OCHOA, X. (cd.), Leges Ecclesiae post Codicem iuris canonici editae, IV. 5812. 17 Vö. CIC Cann. 1420 § 4, 1421 § 3, 1435, 1483. 18 Vö. CIC (1917) Can. 1574 § 1. 19 Az Esztcrgom-Budapcsti Érseki Bíróság többek között ezért nem kezdi cl az eljárást, amíg a polgári per ítélete meg nem született. 211 Másik kérdés, ha az alperes az idézés ellenére nem jelenik meg. Ebben az esetben úgy értelmezzük, hogy lemondott jogairól.
