Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási kisebbségek védelme a konkordatárius jogban
Közlemények 99 A megállapodások középpontjában a vallásszabadság intézményes vonatkozásainak érzékeny kérdései állnak: az egyházi jogi személyek állami elismerése, az egyházi szolgálattevők szabad megválsztása/kivenezése, az egyház tulajdonosi jogképessége, az egyházi oktatás és a vallásoktatás szabadsága, az egyház joga arra, hogy meggyőződését — akár tömegtájékoztatási eszközök útján is - kifejezésre juttassa. A vizsgált megállapodások közül sajátos módon a Kazahsztánnal kötött megállapodás a katolikus vallás szabad gyakorlásának jogát kifejezett módon nem említi. Következtetések A Szentszékkel konkordatárius megállapodásokat kötő államok köre az elmúlt évtized során jelentősen bővült. Bár a közelmúltban olyan államok is új — részleges - megállapodásokat kötöttek a Szentszékkel, mint Argentína, Elefántcsortpart vagy a Fülöp-Szigetek, az új - átfogó - megállapodások többségét a Szentszék korábban szocialista berendezkedésű országokkal kötötte. E megállapodások egyértelműen közös formai és tartalmi jegyeket hordoznak. Figyelemre méltó, hogy olyan országok esetében is így rendezték a katolikus egyház helyzetét, melyekben a katolikusok csupán csekély számban és arányban vannak jelen. E megállapodások tartalmi elemzése azt mutatja, hogy az, hogy a Szentszék és egy állam között megállapodás jön létre, önmagában nem jelenti a katolikus egyház privilegizálását - inkább a jogbiztonság minden vallást és felekezetet elérő intézménye lehet, mely így a vallásszabadság ügyét is előmozdítja. 43 43 Így pl. a lengyel konkordátum 7. cikk 3. pontja; a lett megállapodás 5. cikke; a jogi kérdésekről szóló litván megállapodás 6. cikkének 4. pontja.
