Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Büntetések megszűnése magánál a jognál fogva
Közlemények 97 lési ideje 10 év, illetve a részleges törvényekben rendelt büntetendő cselekmények esetén az ott meghatározott idő számít elévülési időnek. Megemlítendő, hogy a kiskorúak rovására elkövetett bűncselekmények esetén (1395. k. 2. §) a De Delictis Gravioribus felemelte a 16 éves korhatárt 18-ra, valamint az elévülési idő is módosult, 5-ről 10 évre, mivel ez is a Hittani Kongregációnak fenntartott esetnek számít, továbbá az elévülés ebben az esetben akkor kezdődik, amikor a sértett betöltötte a 18. életévét.10 11 A hatályos fegyelem az elévülésre hasznos időt szab meg, ami nem telik, ha az egyházi hatóság bármilyen oknál fogva nem tud intézkedni. A károk helyrehozatala iránti igény érvényesítésének lehetősége pedig (1729. k. 1. §) nem évül el." 1. A bűnvádi kereset elévülése A Codex kétféle elévülést különböztet meg. Az első, a bűnvádi kereset (actio criminalis) elévülése. Ez a bűncselekmény elkövetésétől a büntetést kimondását célzó eljárást megindításáig, vagyis általában a keresetlevél beadásáig tart.12 A bűnvádi kereset olyan nyilvános cselekedet, ami bűncselekményből ered, aktív alanya az Egyház, akit az ügyész képvisel, passzív alanya pedig az elkövető. Ha a törvény megsértése (a bűncselekmény) egyszeri, vagyis egy cselekményt követett el a tettes, akkor az elévülés az elkövetés napjától telik. Ha a bűncselekmény összetett, az lehet folyamatos, vagyis ugyanannak a bűncselekménynek több, egymástól független alkalommal történő megszegése (1371. k); lehet tartós, vagyis hosszabb ideig tartó, egy bűncselekmény (1366. k.); és lehet szokásszerü, ha a tettes ugyanazt a bűncselekményt állapotszerűen követte el (1392. k). Ezekben az esetekben akkor kezdődik az elévülés, amikor a cselekedetet utoljára követték el, vagyis amikor a törvényellenes állapot megszűnt. A bűnvádi kereset elévülési ideje telik abban az esetben is, ha az illetékes hatóság nem eljárást, hanem csak előzetes vizsgálatot folytat; valamint akkor is, ha nem tényleges büntetést (cenzúrát vagy jóvátevő büntetést), hanem az 1341. kánonban leírt egyéb lelkipásztori eszközöket alkalmaz. Amennyiben a büntetést nem bírói eljárással, hanem peren kívüli határozattal mondják ki, az ezt előkészítő folyamatok során is telik az elévülési idő. Ha a bűnvádi kereset elévült, akkor már sem bírói, sem közigazgatási úton nem lehet a büntetést kimondani. 10 A törvény ilyen jellegű változása esetén felvetődött a kérdés, hogy alkalmazható-e az 1313. kánon 1. §-a. Az illetékes magyarázatok szerint nem volt alkalmazható, mivel itt nem a büntető törvény és nem is a büntetés, hanem csak az azzal kapcsolatos eljárásban történt változás. Vö. INGELS, G., Dismissal from the Clerical State: An Examination of the Penal Process, in Studia Canonica 33 (1999) 185. 11 Exegetical Commentary, 427 (BORRAS, A.). 12 CITO, D., Prescription in Penal Matters, in DUGAN, P (ed.), The Penal Process and the Protection of Rights in Canon Law, 2005. 194.
