Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Állam és egyház a jogszabályok tükrében, 2002-2006
76 Közlemények 2005. június 17-én közös nyilatkozatban fejezték ki felháborodásukat, hogy a szociális intézményeik fenntartásához szükséges normatívát ebben az évben már másodszor nem utalja át az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Az államháztartás helyzetének kedvezőtlen alakulása az elmúlt években több esetbenokozott hasonló problémát, azonban nem állítható, hogy tudatos, célzottan az egyházi fenntartókat ellehetetlenítő kormányzati magatartásról lenne szó. Ugyanakkor számos intézmény —és bennük jelentős számú ellátott - kerülhet nehéz és méltatlan helyzetbe, akárcsak könyveléstechnikai okokból is. VI. További szabályozási kérdések 2003-ban rendeződött egy évek óta húzódó vita: az egyházi egyetemek tanárainak kinevezésének kérdése mindenekelőtt a Katolikus Egyház és az állam között okozott - talán kevéssé látványos - konfliktust. Az Alkotmány szerint a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel az egyetemi tanárokat, illetve ő bízza meg és menti fel az egyetemi rektorokat.7 A felsőoktatásról szóló törvény (Feot.) eredeti szövege nem tett különbséget az állami és a nem állami egyetemek tanárai között. Az egyházak (hangsúlyosan a Katolikus Egyház) alapvetően egyházi tisztségnek tekintik az egyházi egyetemi tanári tisztséget a hittudományi karokon és egyetemeken. Egyházi tisztségre viszont az állam és az egyház elválasztott működésének alkotmányi tétele alapján állami szerv nem adhat kinevezést, azaz tulajdonképpen az alkotmányszövegen belül van bizonyos ellentmondás. A Feot. átmenetileg olyan megoldást hozott, mely szerint a köztársasági elnöki kinevezési jogkör csak az állami egyetemek tanáraira vonatkozott.8 A Feot. 2003. évi módosítása nyomán olyan megoldás született, mely szerint a nem állami felsőoktatási intézmények egyetemi tanárainak kinevezésére szóló előterjesztést az oktatási miniszter a fenntartóval egyetértésben teszi meg, maga a kinevezést azonban minden esetben a köztársasági elnök teszi meg.9 A sorkötelezettség békeidőben 2005. január 1-jével megszűnt. Az önkéntességre épülő Flonvédség békeidőben fölöslegessé tette a polgári szolgálat intézményét és jelentőségét veszítette az egyházi személyek mentessége a sorkatonai szolgálat alól. Ugyanakkor a változás nyilván kihat a Tábori Lelkészi Szolgálat szerepének alakulására is. A pályakezdők kötelező magánnyugdíj-pénztár tagságának helyreállítása nyomán immár a „pályakezdő” egyházi személyeknek is be kell lépniük egy magánnyugdíj-pénztárba. 10 A Kormány az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot bizottsággá alakította át. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság a Kormány társadalmi bűnmegelőzési mun7 Alk. 30/A. § (1) i) 8 Feot. 17. § (1) - a módosítást az 1996. évi LXI. tv. 19. § (1) bekezdése iktatta be. 9 Feot. 17. § (2) - a módosítást a 2003. évi XXXVIII. tv. 7. § (1) bekezdése iktatta be. 10 1997. évi LXXXII/1997 § 2 (1) d) (2003. január 1-jével módositotta a 2002. évi XLil. törvény).
