Kánonjog 9. (2007)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Pillanatfelvétel Ivo műveinek szövegfejlődési folyamatából

Pillanatfelvétel Ivo műveinek szövegfejlődési folyamatából

59

juk a „Tabula titulorum”-ot.35 A gyűjtemény legelső kánonja „Prima epistola Clementis”.36 Összesen huszonöt számozott kánont találunk egymás után Kelemen pápának (88?-97?) tulajdonítva,37 melyeket Anacletus pápa (767-88?) kánonjai követnek. Mint az közismert, a Tripartita első egysége hagyományosan két részből épül fel: pápai levelek, majd zsinati kánonok (vö. Collectio A). Ez az egység a BAV Reg. lat. 973-ban a föl. 2va-tól a fol. 72ra-ig (II. Orbán pápával zárva a pápák sorát [1088-1099]) és a föl. 72ra-tól a föl. 116ra-ig található (az utolsó zsinat a Concilium Hispalense II [a. 619]). A második egység (vö. Collectio B), amelynek anyaga szisztematikusan rendezett, a föl. 119ra-n kezdődik és a föl. 193ra-ig tart. Ez a szakasz huszonkilenc témát fejt ki. A két fő egység között, a foil. 116rb-119ra-n egy önálló rész olvasható, mely patrisztikus szerzőket idéz (vö. Isidorus Hispalensis, Szt. Ágoston).38 A Collectio B egysége után egy üres kolumna látható (föl. 193rb), de a második felétől ki van egészítve egy XIII. századi kéz írásával. Ugyanennek a kéznek az írása található meg a 193vb-n, ahol a kiközösített püspökökkel kapcsolatos előírásokat tárgyal. Egy másik későbbi kiegészítés is megjelenik a föl. 193va-n, ami egy hitvallás szövege, utalással Jenő pápa zsinatára. Ez valószínűleg a III. Jenő (1145-1153) elnöklése alatt tartott 1148. évi Reims-i Zsinat,39 melynek szövegéből szintén idéz a Paris, Bibliothèque Nationale de France lat. 2472, mint utólagos kiegészítés. Nem áll szándékunkban a Tripartita különböző szöveghagyományainak elemzése, de szükséges megemlítenünk, hogy a BAV Reg. lat. 973-ban olvasható első egység első része meglehetős hasonlóságot mutat a Florence, Biblioteca Medicea Laurenziana Ashbumham 53 állományával,40 amely a Collectio Anselmi Lucensis egyik ismert szövegtanúja. Az első, és sajnálatosan töredékes része ennek a XII. századi kéziratnak,41 pápai leveleket tartalmaz I. Kelemen pápától Lucius pápáig (253-254) ugyanabban a sorrendben, mint azt a BAV Reg. lat. 973-ban látjuk. A Tripartita-nak ez a pzseudo-izidori anyaga általában a Collectio Britannica befolyását mutatja.42 Az

sententias. Vö. THEINER, A. (ed.), Disquisitiones criticae in praecipuas canonum et decretalium collectiones seu sylloges Gallandianae dissertationum de vetustis canonum collectionibus continuatio, Romae 1836. 154-155.

35 Foil. 2rb-2va: Explicit prologus Incipiunt capituli. I. de potestate et discretione doctorum, II. de uitanda ambitione (...), etc.

36 Fol. 2va: Trado ipsi clementi a domino traditam michi potestatem ligandi et soluendi (...) et non fere bestiae luture conmoveri.

37 Foil. 2va-5rb.

38 Ce. 1-39: (Ysidorus) De his qui aparentibus propriis monasterio offeritur: Quicumque aparentibus propriis in monasterio fuerit (...) polluit; [...] (Augustinus) Fucari figintis quo uel rubicum dior (...) demonibus adhibentur.

39 Vö. Regesta Pontificum Romanorum ab condita ecclesia ad annum post Christum natum MCXCViil, cd. Jaffé, P. - Wattenbach, G. curaverunt Loewenfeld, S. [JL] - KalTENBRUNNER, F.[JK] - Ewald, P.[JE], II. Lipsiae 1888.2 JL (Mart. 21. 1148) 52-53.

40 Catalogue of the Manuscripts at Ashburnham Place, I. London 1853. n 53. / Codici Ashburnhamiani della R. Bibliotheca Mediceo-Laurenziana di Firenze (Indici c Cataloghi VIII), V\. Roma 1887. 12-13.

41 Foil. lra-14vb.

42 Vö. SOMMERVILLE, R. — KUTTNER, S., Pope Urban II, The Collectio Britannica and Council ofMelfi (1089), Oxford 1996. 8-21.