Kánonjog 9. (2007)
JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: Az alkoholizáló életmód hatásának figyelembe vétele a házassági beleegyezés vizsgálatánál
Joggyakorlat 127 az egyes típusok jellemző jegyeit leírta. Az egyes típusokat a görög ábc betűivel jelölte meg. E. M .Jelűnek orvos, szociológus 2000 alkoholista kikérdezése alapján állította össze az alkoholisták következő típusait. Alfa-alkoholista: ide azokat a személyeket sorolta, akik azért isznak, mert remélik, hogy ellazulnak és felszabadulnak problémáik alól az ital hatására, de bármikor le tudnak mondani az ivásról. Béta- alkoholista: rendszeresen iszik, esetleg sűrűn, de bármikor le tud mondani az ivásról. Gamma alkoholista: ez már betegség, a testi, lelki függőség fennáll. 4 fázisát különböztetik meg: 1.) A prealkoholista (tüneti) fázis jellemzője, hogy a személy a problémáitól akar megszabadulni. 2.) prodromális fázis, vagy bevezető fázis jellemzője, hogy megváltozik a személy magatartása titokban iszik, és emlékezet kimaradás is jellemzi. 3.) Kritikus fázis, jellemzi az önkontroll vesztés, a betegséget a környezet is érzékeli már, addig iszik, amíg elveszti az eszméletét, vagy külső tényező nem akadályozza meg. 4.) Krónikus fázis, a beteg életének központja az alkohol, már reggel iszik, mert heves hiányérzete van az éjszakai alkohol nélküliségtől. Számára az élelemnél is fontosabb az alkohol, az út vége a teljes összeomlás, kétségbe esésében öngyilkos lesz. Delta - alkoholista: kontroll alatt tudja tartani a fogyasztását, de fennáll a függősége, mert ha abba hagyja, elvonási tünetek lépnek fel. Az ilyen alkoholistákat nevezik szint ivóknak is, akik állandó alkohol szintet tartanak fenn, állandóan „hatás” alatt vannak. Epszilon alkoholista: rendszeresen visszatérő időközökben kényszerből iszik, mértéktelenül napokon át. Ezután a következő periódusig nem iszik. A gamma-, delta-, epszilon alkoholistáknál súlyos betegségről van szó, ezt észleli a környezete, de nem észleli a beteg. A helyzetet súlyosan megnehezíti, hogy a beteg nem enged betekintést az állapotába, pedig szüksége lenne segítségre. Jelűnek osztályozásától eltérő más felosztás is létezik. Egy kevésbé differenciált kettős csoportosítás, a részegség és az alkoholizmus közt tesz különbséget. Az alkalmi ittas ember reggelre kialussza a részegségét és egyfajta alkohol undort érez. Ezzel szemben a második csoportba tartozót akár az otthoni problémák, akár a munkahelyi kudarcok miatt, a visszatérő alkohol fogyasztás jellemez. Az ilyen ember iszik, ha lehetősége van az ivásra, sőt szembe kerül időnként a törvénnyel is az ivás miatt. III. A NEM ALKOHOLIZÁLÓ HÁZASTÁRS VISELKEDÉSE Az újabb kutatások nagy figyelmet fordítanak a házasságban élő alkoholista nem alkoholizáló házastársának a viselkedésére. A múlt század 80-as éveitől indult kutatások során feltárták a nem alkoholista szülő kodependenciáját,4 ami egy 4 TakáCH G., A túrsjuggőség (kodependencia), in TÖRÖK Sz. (szerk.), Életesemények lelki zavarai, III. Budapest, 2003. 80: „A nyolcvanas években új felismeréssel és a gyakorlatot befolyásoló koncepcióval gazdagodott az addiktológia. A kodependencia fogalmának használata kezdett eltcijedni: az addikciókat családi eredetű betegségként határozták meg, s elismerést nyert a családtagok kezelésének fontossága (...) A kodependensnek egy olyan személyre van szüksége, akit
