Kánonjog 9. (2007)
JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: Az alkoholizáló életmód hatásának figyelembe vétele a házassági beleegyezés vizsgálatánál
KÁNONJOG 9 (2007) 125-134. HÁRSFAI Katalin AZ ALKOHOLIZÁLÓ ÉLETMÓD HATÁSÁNAK FIGYELEMBE VÉTELE A HÁZASSÁGI BELEEGYEZÉS VIZSGÁLATÁNÁL* Bevezetés; I. Az előadás célja; II. Az alkoholizmus különböző alakjai; III. A nem alkoholizáló HÁZASTÁRS VISELKEDÉSE; IV. ALKOHOLISTA SZÜLŐ FELNŐTT GYERMEKE; V. AZ ALKOHOLIZMUS OKAI; VI. AZ ALKOHOLIZÁLÓ ÉLETMÓD HATÁSA A BELEEGYEZÉS KÉPESSÉGÉRE; ÖSSZEGZÉS Bevezetés Az alkoholizmus, sajnálatos módon igen elterjedt, mégis már a jelenség definíciója is nehézséget okoz a szakembereknek. Maga az al-kohol szó arab eredetű, és égetés jelentésű illetve valaminek a lényegét, zamatát jelenti. A szeszes italok fogyasztása régmúlt korokig visszavezethető de a történész szakértők szerint éles határvonalat jelent a 18. század, mert az ezt megelőző időkben az alkoholt kis mennyiségben készítették és drága volt, mintegy orvosságként használták, ezzel szemben a 18.századtól már a nagyipari módszerekkel előállított alkoholt tömeges méretekben reklámozzák és értékesítik A tömeges fogyasztás okán alakul ki az „alkoholizmus - jelenség”, amit 1852-ben Hass Magnus svéd orvos, úgy definiál, hogy az alkoholizmus azoknak a hatásoknak az összessége amit az alkohol élvezése előidéz az egyén testében és a lelkében valamint a társadalomban.1 Egy másik definíció szerint az alkoholizmus olyan ivási magatartás, amely a fizikális és mentális egészség, valamint a szociális helyzet súlyos és tartós veszélyeztetésével jár.* 1 2 Amint látjuk ezek a definíciók egyaránt hangsúlyozzák az alkohol romboló hatását nemcsak az egyénre nézve, hanem a társadalom vonatkozásában is, testi — fizikai és mentális síkon egyaránt. Ebből több következtetést kell levonnunk. 1.) Az alkoholizmus összetett jelenség, és amikor vele foglalkozunk, akkor nemcsak az alkoholizáló életmódot folytató személyekre kell tekintsünk, hanem az ő környezetükben élőkre is mivel ezek az emberek is károsodnak. Az alkoholizmus problémája tehát a nem alkoholizáló személyek körét is érinti. A személy betegsége pedig, nemcsak fizikai leépülésben jelentkezik, hanem mentális károsodásban is. Végső soron még a nem alkoholizáló személyeknél is jelentkezhetnek mentálhigiénés problémák a környezetükben élő alkoholisták hatására. 2.) A másik lényeges megállapítás, amit nem mindig tartunk szem előtt, az alkoholizmus miben léte. E.M. Jellinek magyar származású * Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2006. május 29-i ülésén. 1 TÖRÖK M., Medicina et Psychiatria Pastoralis, I. Esztergom 1928. 76-78. 2 ORFORD, J.-EDWARDS, G., Alkoholizmus, Budapest 1984. 20.
