Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Újházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége
Közlemények 119 2. Klerikusi jogok pszichés betegség esetén Amíg a szeminaristák esetében senki sem léphet fel azzal az igénnyel, hogy a szent rendet, illetve bármi mást - a minden krisztushívőt megillető általános jogokon kívül - követeljen (mint ellátás, gondozás, stb.), addig a klerikusoknak, az Egyházban elfoglalt jogállásuk és a részegyházhoz fűződő viszonyuk miatt, más jogokkal rendelkeznek. Ezek a jogok összetett természetűek (vő. anyagi, morális), és egyszerre származnak az emberi természetből, a keresztségből és a szentelésből fakadó inkardinációból. Ilyenek a jó hírnek a védelme (akár létezik a betegség akár nem); az orvosi kezeléshez valamint az ellátáshoz való jog; a lelki segítséghez való jog. Nem ritka, hogy az Egyház, vagy annak pásztorai ellen, hamis vádakat terjesztenek, amivel aláássák az egyes klerikusok jóhírét. Ilyen esetekben az egyházi hatóság nehéz helyzetben van, hiszen a hamisan megvádolt klerikust meg kell védeni (220. k.), de kérdés, hogy a hatóság által eszközölt lépés, nem mérgesíti-e el jobban a problémát.67 Ha a pszichés betegség valóban létezik, akkor is látni kell, hogy a jó hírnévhez mindenkinek joga van, s ez különösen fontos akkor, ha az adott személy, a klerikusi munkáját gyógyulása után folytatni szeretné. Az egyházmegyei titkos levéltárnak ilyen esetekben éppen az lenne a feladata, hogy azokat az információkat, melyeket a klerikus pszichés állapotáról kapott, az előírásoknak megfelelően őrizze (489-490 k). Nehezebb a helyzet, ha a civil hatóság is érintett a kérdésben (pl. bűn- cselekmény), hiszen ilyenkor nem várható, hogy a levéltári anyag kezelésekor az egyházjogi rendelkezéseknek megfelelően járnak majd el.68 A betegség ideje alatt a klerikusnak joga van betegellátáshoz. Ez a legtöbb országban a civil társadalombiztosításon keresztül kerül rendezésre. Az ilyen országokban pontosan meghatározott, hogy milyen betegségek tartoznak bele a pszichés megbetegedések kategóriába.69 Itt az egyházi hatóság, együttműködve a klerikussal, leginkább a klinika, a pszichiáter kiválasztásában tud segíteni, a már említett szempontok alapján.70 Az olyan országok esetében, ahol nem rendezett az egészségügyi ellátás, a klerikus betegellátáshoz való joga kapcsolódik az inkardinációból származó ellátáshoz való joghoz. A tisztes ellátás egyébként megilleti a klerikust, pszichés betegség esetén is, hiszen mind a II. Vatikáni Zsinat (vö. 67 Vö. CHALMERS, P.M., The Remedy of Harm in accord with Canon 128, in Studia Canonica,38 (2004) 145-146. KRUKOWSKI, J., Responsibility for Damage Resulting from Illegal Administrative Acts in the Code of Canon Law of 1983, in THÉRIAULT, M. - THORN, J. (cd.), The Code of Canon Law: Proceedings of 5'h International Congress of Canon Law, Ottawa 1984. 233-234. HENDRIKS, J., Canone 128: Riparazione del danno. Obblighi e responsabilità del Vescovo Diocesano, in Ius Ecclesiae 15 (2003) 447. 68 Vö. SHEA, P.T., Clergy Records, in CLSA Proceedings 58 (1996) 331-338. HAAS, J.M., Can You Keep a Secret?, in Ethics and Medics 17 (1992) 1. LONGHITANO, A., Gli archivi ecclesiastici, in lus Ecclesiae 4 (1992) 649-667. 69 Vö. Haas, j. M., Human Dignity and Health Care, in Ethics and Medics 22 (1997) 5. 70 Vö. BEAL, J.P., Compelling a Cleric to Seek a Psychological Evaluation Under Canonical Obedience, in ESPELAGE, A.J., (ed.), CLSA Advisory Opinions, 1994-2000, Washington DC. 2002. 53.