Kánonjog 8. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházak, valamint önálló képviselettel rendelkező egységeik jogi helyzete és a non-profit szervezetek státusza közötti különbségek a magyar magánjogban

Közlemények 95 zak jogosultak intézményeket vagy szervezetet létrehozni, viszont ez nem az adott vallási csoport egyházlétének feltétele. Közhasznú célok kitűzését, ilyen feladatok ellátását tehát nem lehet az egyházakon számon kérni. Az 1990. évi IV. tv. 18 (2) szerint az egyházi jogi személynek lehetősége van arra is, hogy a működésének biztosításához szükséges anyagi keretek megteremtésére akár gazdasági vállalko­zási tevékenységet folytasson. Ez az elv következik a vallás szabad gyakorlásának és az abból fakadó jogok és kötelességek végzésének állam által való garantálásá­ból. Az említett gazdasági tevékenység folytatása esetében a Ptk. társadalmi szer­vezetekre vonatkozó szabályai (vö. Ptk. 70-73. §§) az irányadók. Az 1997. évi CXXIV. tv. az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységnek anyagi feltételeiről az eddigiekben rögzítetteken túl úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya alá eső egy­házak esetében nem minősül gazdasági tevékenységnek a hitéleti, oktatási, szociá­lis, egészségügyi vagy sportlétesítmények működtetése; egyházi személyeknek nyújtott szolgáltatások; a hitélettel összefüggő tárgyak és kiadványok értékesíté­se; temető fenntartása; stb,9 valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó anya­gi juttatás (vö. pl. kötbér, adóvisszatérítés), illetve a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő működésből nyert bevétel kamata.10 11 Az egyházak ilyen, valamint egyéb jellegű tevékenységének ellenőrzésére az állam deklarálta, hogy felügyeleti szervet nem hoz létre." így az egyházak és önálló képviselettel rendelkező jogi személyeik működésének a fentiekben felsorolt területei nem tartoznak az Állami Számvevőszék ellenőrzési kompetenciája alá, szemben a közhasznú szervezetek­kel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hatályos törvények megsértése eseté­ben ne lenne az ügyészség per indítására jogosult (vö. 1990. évi IV. tv. 16. § [2]). Ha egy pillantást vetünk a 2004. évi, a 2005. évi költségvetésről szóló CXXXV. tv. szövegére, látható, hogy egyfelől meghatározza azt a támogatási összeget, amellyel az egyházi alapintézmények hitéleti tevékenységének működését támo­gatja, a Szentszékkel kötött 1997. június 20-án aláírt nemzetközi megállapodás­nak megfelelően.12 Másfelől, ugyanezen törvény 45. § ( 1 ) d) pontjában fenntartja a 9 1997. évi CXXIV. tv. 2. § (7): Az egyház esetében nem minősül gazdasági - vállalkozási te­vékenységnek: a) hitéleti, nevelési - oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenység foly­tatása, b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén, c) hitélet­hez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése, d) egyházi célra használt ingatlan (ide­értve annak tartozékait is) részleges hasznosítása, e) temető fenntartása, f) a kizárólag hitéleti, ne­velési - oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvé­delmi tevékenységet szolgáló ímmateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is), g) hitéleti, nevelési - oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszer­zési célú hasznosítása. Vö. az egyházak önálló képviseleti szervvel rendelkező jogi személyiség­gel bíró szervezeti egységeinek vonatkozásában: 1997. évi CXXIV. tv. 2. § (8). 1997. évi CXXIV. tv. 2. § (9) - (10). 11 1990. évi IV. tv. 16. § (1). 12 „A hitéleti tevékenység keretében az egyházi alapintézmények működését 11,8 milliárd forint támogatással segíti a költségvetés - kiegészítve az állampolgárok 1%-os személyi jövedelemadó rendelkezéseit 0,25%-ról 0,9%-ra. Az egyházi fenntartású közgyűjteményi és közművelődési in­tézmények támogatására kb. 805,6 millió forint fordítható. A hitoktatók támogatására mintegy 3,3, a vidéki egyházi szolgálatot teljesítők juttatására 1,5, beruházási és rekonstrukciós támogatásokra

Next

/
Thumbnails
Contents