Kánonjog 8. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházak, valamint önálló képviselettel rendelkező egységeik jogi helyzete és a non-profit szervezetek státusza közötti különbségek a magyar magánjogban

KÁNONJOG 8 (2006) 93-96.

FERENCZY Rita - SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem.

AZ EGYHÁZAK, VALAMINT ÖNÁLLÓ KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ EGYSÉGEIK JOGI HELYZETE ÉS A NON-PROFIT SZERVEZETEK STÁTUSZA KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK A MAGYAR MAGÁNJOGBAN

I. A „NONPROFIT" SZERVEZETEK HAZAI JOGÁLLÁSA; II. AZ EGYHÁZAK, VALAMINT ÖNÁLLÓ KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ EGYSÉGEIK JOGÁLLÁSA; III. ÖSSZEGZÉS.

Magyarországon 1949, azaz akartális Alkotmány megszületése előtt (vő. 1949. évi XX. tv.) a Corpus Iuris Hitngarici hatályban lévő elveinek az értelmében a bevett vallásfelekezetek1 és azok önálló képviselettel bíró egységei közjogi jelleggel rendelkeztek.1 2 3 így az állami hatóságnak közvetlen illetékessége vólt az egyes bevett felekezetek tevékenységének ellenőrzésére, sőt vagyonkezelésük felett főfelügyeletet gyakorolni/ Ez a helyzet nyilvánvalóan alapvetően különbözött a jelenleg hatályos magyar Alkotmányban érvényesülő elválasztási modelltől.4 Mivel a Magyarországon jelenleg bejegyzett egyházak, valamint önálló képviselettel rendelkező egységeik és az általuk fenntartott intézmények főképp közcélt látnak el, így gyakori félreértés, hogy az egyházi szervezeteket, mint a közhasznú szervezetek speciális formáját sorolják be. Ezt a tévedést elsődlegesen a vonatkozó hazai jogszabályi - leginkább magánjogi és költségvetési - keretek félreértelmezése okozza.

1. A „NONPROFIT” SZERVEZETEK HAZAI JOGÁLLÁSA

A nonprofit szervezetek alapvető jellegzetességeit Bíró Endre három tulajdonság köré csoportosítja: a profitosztás tilalma; a nem kormányzati jelleg és a jogi személyiség.5 A hazai nonprofit szervezetekre vonatkozó hatályos előírásokat az

1 Vö. 1895. évi XLIII. te.

2 ERDŐ P.-SCHANDA B., Egyház és vallás a mai magyar jogban. A főbb jogszabályok szövegével, nemzetközi bibliográfiával (Egyház és jog I), Budapest 1993. 20-23. Vö. SZUROMI Sz., A kegyes alapítványok jogállása Magyarországon a korábbi és a hatályos egyházjog, valamint az állami egyházjogi normák tükrében, in Jogtörténeti szemle 4 (2004) 16-20.

3 Vö. 1895. évi XLIII. te. 19. § Az egyházi közgyűlés csak nyilvános lehet.

Az egyházi közgyűlésen csak a felekezet egyházi, vagyoni, oktatási, nevelési, jótékonysági s általában a vallásos és erkölcsi élet körébe tartozó ügyei tárgyalhatok.

A vallásfelekezet köteles a közgyűlésein hozott határozatait jegyzőkönyvbe iktatni, s e jegyzőkönyveket a vallás- és közoktatásügyi ministernek, vagy az általa kijelölt polgári hatóságnak eset- röl-esetre bemutatni.

4 ERDŐ P., Az egyház új jogi helyzete Magyarországon, in Katolikus Szemle 42 (1990) 159-170. ERDŐ P., A magyar elválasztási modell alapelvei a katolikus egyház szemszögéből, in FORRAI T. (szerk.), Az állam és az egyház elválasztása, Budapest 1995. 96-102.

5 BÍRÓ E., Nonprofit Szektor Analízis. Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, Budapest 2002. 4-5.